Kultúra

Szőnyi István római éveiről nyílt kiállítás az olasz fővárosban

Kedvenc alkotói helye volt a Róma közeli tengerpart

Szőnyi István utolsó római tartózkodását és az általa szeretett itáliai tájakat mutatja be a Római Magyar Akadémia új kiállítása, amely a római festőiskola tagjainak dedikált tárlatsorozat nyitóeseménye is egyben.

Szőnyi István római éveiről nyílt kiállítás az olasz fővárosban
Szőnyi István festőművész zebegényi házának műtermében 1950-ben
Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Az Olaszországban is jól ismert magyar festőművész születésének 130. évfordulójára emlékező tárlaton több mint negyven kép kíséri végig az 1959-ben Rómában töltött időszakot.

Hiába járt már korábban is többször az olasz fővárosban Szőnyi István, 1960-ban bekövetkezett halála előtt egy évvel ragadott először ecsetet, hogy megörökítse a Róma környéki hegyekre épült városok „tájba komponált harmóniáját” – ahogyan maga a festő jegyezte fel.

Kedvenc alkotói helye volt a Róma közeli tengerpart is.

Dankó Dalma kurátor az MTI-nek elmondta, hogy a csütörtök este megnyílt tárlatra a Kossuth-díjas Szőnyi utolsó római útján készült akvarelljeiből válogattak.

Szőnyi István először 1929-ben járt Rómában ösztöndíjasként, de akkor csak négy hónapig maradt, és „nem is nagyon szállta meg az ihlet”. Utána legközelebb 1957-ben tudott elutazni az olasz fővárosba, ahol nyolc évvel korábban disszidált lánya, Zsuzsa élt férjével, a szintén festő Triznya Mátyással.

1959-ben feleségével tért vissza Rómába úgy, hogy nem tudta, élete utolsó időszakáról van szó. „Akkor volt az a pillanat, amikor elkapta a hév, az alkotói kedv. Egy kis Fiattal végigkirándulta a Róma környéki kisvárosokat, Anagnit, Corit, Braccianót. Lenyűgözte őt a hegyekre épített városok szépsége, a táj, az ember és a táj egymásra hatása. Azt állította, hogy nagyobb műalkotásoknak tartja ezeket a kisvárosokat, akár egy ciprussort a hegygerincen, mint egy római Farnese-palotát. Másik nagyon nagy kedvence a tenger volt” – emelte ki Dankó Dalma, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója.

Dankó Dalma hangsúlyozta, hogy Szőnyi a Duna-kanyarban, Zebegényben élte le életét, ott a vízzel, a fényekkel rengetetett kísérletezett, igazából mindent tudott, de a tenger mégis újdonság volt számára.

A február végéig látható kiállítást több családi fotó kíséri, amelyen Szőnyi mellett felesége, lánya és ismerőseik láthatók a festmények helyszínein. Több felvételen a festő egy kis széken ülve festi a tengert. Az egyik fotó a római festőiskola tagjainak tengerparti kirándulását örökítette meg.

Lantos Krisztina, a Római Magyar Akadémia igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Szőnyi Istvánnak szentelt kiállítással nyitották meg azt a tárlatsorozatot, amellyel a római festőiskola alkotóit kívánják bemutatni az olasz főváros magyar kulturális intézetében.

Kapcsolódó írásaink