Kultúra

A magyar géniuszok a nemzetet és az egész emberiséget egyaránt gazdagították

Heuréka! A magyar géniusz nyomában elnevezésű kiállítás 32 tablófelületen hozza közelebb 52 magyar feltaláló jelentős felfedezését. A szabadtéri tárlat november végéig tekinthető meg ingyenesen a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

A magyar géniuszok a nemzetet és az egész emberiséget egyaránt gazdagították
A magyar tudósok gazdag öröksége látható a tárlaton
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A kiállítás két friss Nobel-díjasunk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének apropóján ad ízelítőt a magyar tudósainak korszakalkotó felfedezéseiből, amelyek kiállták az idő próbáját és hozzájárultak jelen világunk alakulásához. A népszerű sétahelyszínén megtekinthető 16 darab szabadon álló, kivilágított installációban összesen 32 tablófelület hozza közelebb 52 magyar feltaláló jelentős felfedezését. A tárlat kurátora Gál Vilmos történész-muzeológus.

„Nagyon örömteli és időszerű, hogy a magyar tudósok és a magyar tudomány népszerűsítése olyan jelentős helyet kapott a Várkapitányság igen gazdag programjában, hogy kiállítást is szentel neki” – hangsúlyozta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Ez különösen időszerű, mert közeledik a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának kétszázadik évfordulója, mely felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti önállóság, a népesség jóléte, az ország fejlődése elválaszthatatlanul összefonódik a magyar nyelv művelésével s a magyar tudományossággal. A magyar géniuszok nagysága abban is megmutatkozik, hogy eredményeik a magyar nemzetet és az egész emberiséget egyaránt gazdagították” – hangsúlyozta az MTA elnöke.

A szabadtéri tárlaton bemutatják többek között Bolyai János, Eötvös Loránd, Ifj. Rubik Ernő, Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác vagy Charles Simonyi, Freund Tamás és Barabási Albert-László munkásságát.

A népszerű találmányokat, tudományos eredményeket, létrehozóikat és a köztük lévő kapcsolódásokat négy tematikus blokk mutatja be. A Dimenziók a térben többek között Eötvös torziós ingáját és Barabási komplex hálózatok elméletének kutatását ismerteti.

A távolság leküzdése blokkban szerepel Pavlics Ferenc első holdjárója – amely részt vett az Apollo programban – vagy Puskás Tivadar telefonhírmondója.

Az infókorszak kapujában részben például Jedlik Ányos dinamója, Neumann János számítógépekhez vezető elméletei és Charles Simonyi mai szoftvereket meghatározó munkássága kerül középpontba.

A Fókuszban az ember blokkban pedig friss Nobel-díjasaink mellett Semmelweis Ignác és Szent-Györgyi Albert világraszóló eredményeiről mesélnek a tablók.


Kapcsolódó írásaink