Kiállítás nyílt a szegedi egyetem Nobel-díjas kutatóiról

Az akadémikus úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy Karikó Katalin mRNS-technológiával kapcsolatos felfedezése 10–15 év múlva a középiskolai tananyag része lesz, munkássága pedig olyan mértékben hasznára válik az emberiségnek mint Louis Pasteuré.

A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, az SZTE további eredményeivel rá fog szolgálni arra, hogy Karikó Katalin nyugodtan mondhassa: a szegedi egyetem egykor alma matere volt.

Karikó Katalin szegedi köszöntése alkalmával, azt követően, hogy elnyerte a 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díjat, bejelentette, felajánlja tudományos elismerésének másolatát egykori egyetemének, a pénzjutalomból pedig megalapítja a JATE-díjat. A kutató életútjáról áprilisban nyílt kiállítás, amelyet az elmúlt hónapokban több ezren láttak.

A tárlatot az egyetem munkatársai, a Móra Ferenc Múzeum szakembereivel tematikájában és anyagában is kibővítették. A kiállítás bemutatja az egyetem időben 1581-ig, térben Kolozsvárig visszanyúló gyökereit és az intézmény 1921-es Szegedre érkezését.

A tárlat külön része tiszteleg az egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert előtt, a kiállításon látható Nobel-díjának másolata, dékáni talárja, munkásságát pedig interaktív webkurzus tárja a látogatók elé.

A kiállítás legnagyobb része Karikó Katalin életútjáról szól. Az érdeklődők láthatják az egyetem professzorának gyermekkorból megőrzött emlékeit, tanulmányi versenyeken szerzett okleveleit, egyetemi éveinek legfontosabb mérföldköveit. Több mint száz tudományos elismerése közül húszat mutatnak be, tudományos pályáját pedig egy négy – magyar, angol, német, francia – nyelven elérhető virtuális tárlat ismerteti. Az mRNS-sel kapcsolatos kutatásairól egy magyar és angol nyelvű kisfilm szól.

A kiállítás része egy – főként középiskolásoknak szóló – játék is, amelynek célja a tárlat egészéhez hasonlóan, hogy arra inspirálja a fiatalokat, válasszák a tudományos pályát.