Kultúra

Különleges jelentőségű Ady-kézirat bukkant elő

Igazi irodalomtörténeti csemege

Ady Endre Petőfi nem alkuszik című híres tanulmányának kézirattöredékére lehet licitálni a Szőnyi Antikvárium májusi árverésén – írja a mandiner.hu.

Különleges jelentőségű Ady-kézirat bukkant elő
Ady Endre
Fotó: Wikipedia/Székely Aladár

A rövid életű Renaissance című politikai, társadalmi és művészeti folyóirat egyik nagy dobása volt, hogy Ady Endre náluk jelentette meg Petőfi-tanulmányát 1910 nyarán és nem a Nyugat folyóiratban. Ehhez részben kellett a Renaissance agilis szerkesztőjének, Zigány Árpádnak fellépése, aki hosszú ideig győzködte a költőt, hogy náluk írjon Petőfiről, másrészt köztudott volt, hogy amíg Ady magasztalta Petőfi forradalmiságát, a Nyugat Petőfi-képe sokkal árnyaltabb volt, olyannyira, hogy Babits Mihály például Arany Jánost Petőfi elé sorolta írói nagyságban.

Miután Ady igent mondott a Renaissance szerkesztőjének, abban maradtak, a folyóirat hat részben közli a tanulmányát. Zigány Árpád biztosra ment, kikötötte, hogy részenként fizet és a kézirat leadása után. Ami a valóságban úgy történt, hogy Zigány elment Ady kedvenc kávéházába, a Három Hollóba, ahol Ady egy elszeparált helyen írta esténként a verseit, prózáit és ott vette át az éppen elkészült részt és azonnal fizetett. A most előkerült autográf kézirat 12 beírt oldalt tartalmaz, Ady szokás szerint ceruzával írta, és néhol javításokat is eszközölt. Az árverésre került 12 oldal a Renaissance hasábjain 1910 júniusában jelent meg, s az első cikk kétharmadát tartalmazza.

Izgalmas kérdés, hol lapult eddig a 114 éves Ady-kézirattöredék? Nos, több mint valószínű, hogy a híres műgyűjtő és múzeumalapító Ernst Lajos birtokában volt sokáig. A páratlan festménygyűjteményt magának tudó Ernst Lajos azonban az anyagi gondjai miatt 1937 tavaszán öngyilkos lett. Március 22-én veszett nyoma, és végül egy hónappal később találták meg a holttestét a Dunában.

Utóbb derült ki, hogy a műgyűjtő súlyos anyagi gondokkal küszködött, évek óta szerette volna eladni az államnak a kivételes kincseit, ám nem tudtak megegyezni.

Ernst gyűjteménye a fiához, Ernst Endréhez került, aki két évvel később egy nagyszabású árverésen értékesítette a páratlan kincsek nagy részét. Ernst Endre aztán 1943-ban szintén az öngyilkosságba menekült a súlyos anyagi gondjai elől, a lapok szerint komoly kártyaadósságai voltak.

Szőnyi Endre, a Szőnyi Antikvárium vezetője a Mandiner kérdésére elmondta, a kézirat Ernst Endrétől került egy bizonyos Tüttő Józsefhez, aki sokáig az Ernst Múzeum munkatársa volt. Az ő tulajdona volt korábban Adytól a Vér: ős áldozat című költeményének autográf kézirata is, amelyet szintén a Szőnyi Antikváriumnál árvereztek 2017-ben. A Petőfi nem alkuszik című tanulmányának kézirattöredékére május 25-én lehet majd licitálni, a kikiáltási ár 1,5 millió forint. Több mint valószínű, hogy ennek az összegnek a többszörösénél ütik le majd a tételt.

Ady Endre különleges tanulmányának kézirata, annak is az első oldala. Mellette a folyóirat, amelyben hat részre bontva megjelent 1910-ben
Ady Endre különleges tanulmányának kézirata, annak is az első oldala. Mellette a folyóirat, amelyben hat részre bontva megjelent 1910-ben
Fotó: Szőnyi Antikvárium/Arcanum/Renaissance

Kapcsolódó írásaink