Kultúra

Szarka Tamás: Magyar színháztörténeti mozdulat lesz

A szabadság és a szerelem kibékíthetetlen ellentéte a cigány Rómeó és Júliában 

− Idealizáltan és felvállaltan fogunk beszélni a szabadság eszményéről – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az Esthajnal első olvasópróbáján. Három társulat közös játéka valósul majd meg a Gorkij novellájából született színpadi műben, amit a Kossuth-díjas Szarka Tamás költő-zeneszerző jegyez: a Magyar Nemzeti Táncegyüttesé, a Nemzeti Színházé és a Karaván Színházé.

Szarka Tamás: Magyar színháztörténeti mozdulat lesz
Vidnyánszky Attila rendező (j) az Esthajnal című előadás olvasópróbáján a Nemzeti Színházban 2024. március 27-én. Szarka Tamás (j2) darabját, amely Maxim Gorkij Makar Csudra című elbeszélése és a Cigánytábor az égbe megy című film nyomán a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel és a Karaván Színházzal közösen készül, szeptember közepén mutatják be
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A cigány Rómeó és Júlia történetként is emlegetett Makar Csudra Maxim Gorkij novellája 1892-ben született, amelyből Szarka Tamás a Ghymes zenekar költő-zeneszerzője Esthajnal címmel írt zenés albumot. A történet régóta foglalkoztatja a zeneszerzőt, a novellából íródott új színpadi művét a Nemzeti Színház mutatja be elsőként Vidnyánszky Attila rendezésében. Szavai szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak". A szöveggel először tegnap találkoztak a színészek a Nemzeti balett termében.

Szarka Tamást a szünetben szólítottuk meg, a művész arról beszélt, hogy a Makar Csudra szerinte olyan, mint egy titokzatos versfolyam, amit meg kellett tölteni történettel. „Szovjetunió területén létezik egy cigány színház, amely színpadra vitte a művet, majd 1976-ban A cigánytábor az égbe megy (r: Emil Loteanu) címmel emlékezetes film is született belőle.

Huszonhárom éve meghívtak Pozsonyba, hogy hangszereljem a film színpadi adaptációjából rendezett darabot. Azóta foglalkoztat engem, hogy megírjam: visszamentem a novellához és újra fogalmaztam, vadonatúj saját zenékkel töltöttem meg. A történet is gyakorlatilag új, így aztán ősbemutatónak mondható, hiszen minden szöveg és minden vers új benne. Az elmúlt tíz-tizenöt évben én írom a zene mellett a darabokat, és a librettót is, így csak magammal kerülök nézeteltérésbe” – tette hozzá.

A zenész nagyon izgult, mert tizenöt éves álma valósult meg, ráadásul Vidnyánszky ragaszkodott ahhoz, hogy a szerző olvassa fel a darabot a színészeknek. „A próbafolyamatokban is ott leszek. Bármilyen darab születése nagyon izgalmas, de amikor egy ősbemutatóról van szó, az végképp. A folyamat, ahogy a semmiből születik egy vadonatúj darab, az legalább olyan szép, mint a bemutató vagy az előadás.

Azt tapasztaltam, hogy Vidnyánszky Attila zseniális rendező, aki szenvedélyesen szeret rendezni, egész Európában ismertek a munkái. Úgy érzem, hogy ez a darab, színháztörténeti mozdulat lesz. Negyvenkét táncos a magyar Nemzeti Táncegyüttesből, a Karaván Színház és a tervek szerint két ló is színre lép az előadásban – fogalmazott.

A cigány Rómeó és Júliában nem a családok kibékíthetetlen ellenségeskedése akadályozza meg a szerelem kiteljesedését, itt a szabadság iránti mindent felülíró vágy öli meg a legszebb ragaszkodást.

„Felvállaltan és idealizáltan fogunk beszélni arról, hogy a szabadság mindenek felett képes állni, az élet felett is. A darab olyan magaslatokba repít, amire mindannyiunknak szüksége van” – mondta Vidnyánszky Attila.


Kapcsolódó írásaink

Színházi világnapon

ĀA színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója