Schmidt Éva és a Tibeti Halottaskönyv

Baktay Patríciát mélyen megérintette Schmidt Éva személyisége és azok a mitikus témák, amelyekről a néprajzkutató Halmy György filmjeiben beszélt. Több textilképe, installációja is erről szól, de külön alkotást szentelt például a Lelőtt katona alakjának.

Schmidt Éva úgy gondolta, hogy a huszadik században már nincsenek győztes háborúk, nem lehetnek igazi ünnepelt hősök a katonák, hanem csak áldozatok. Lelőtt harcosok, mint például az a hanti katona, aki a második világháború idején Magyarországra hozta szülőhazájából a magyarok történetét, amelyet honfitársai feljegyeztek. Az általa áthozott titkos történelmünkről szóló szövegeket az Arvisura két első kötetében adta közre Pál Zoltán. A hanti katona története a Vérrel pecsételve című kötetben szerepel.

A néprajzkutató úgy gondolta, hogy az általa Halmy György filmjeiben is megrajzolt lelőtt harcos szimbolikus alakjában – a régi katona és a szabadságharcos, forradalmár alakja olvad össze a huszadik századra.

Ezek a harcosok már nem győztes hódítók, hanem maguk is áldozatok, és erejük, győzelmük, hírnevük, emlékezetük az általuk hozott áldozaton keresztül érvényesül. Schmidt Éva saját magát is lelőtt harcosnak tartotta, és úgy gondolta, hogy a hanti katona történetét kell folytatnia, tovább élnie.

Már kint a terepen, hantik,manysik közt élő és dolgozó kutató volt, amikor Halmy György megemlítette neki az Arvisurát,és benne a lelőtt harcos alakját. Schmidt Éva ekkor hirtelen úgy érezte,hogy teljesen azonosul a hanti katonával, aki egy titkos küldetéssel Magyarországra érkezett, és azontúl minden erejével azon volt, hogy ezt a mítoszt a saját életével ésmunkásságával folytassa.

Mint Halmy György lapunknak elmondta, a Lelőtt katona alakja a huszadik–huszonegyedik században fizikai értelemben élő emberekre is vonatkoztatható, ugyanis szerinte, aki elkezd azzal az archaikus tudással foglalkozni, amely ellentmond korunk ateista-materialista-technicista szellemiségének, bizonyos értelemben lelőtt katonává válik. Megváltozik az élete, gyakran megváltozik a munkája, hivatása, lecserélődik a környezete. Mintha valamilyen értelemben meghalna.

A Lelőtt katonát, ezt az egyszerre archaikus és modern mitikus alakot is textilszoborként jelenítette meg a 2010-ben elhunyt textilművész Schmidt Éva gondolatai nyomán. Készített egy Sámán keresztet is, amelyet Schmidt Éva emlékének ajánlott. A filmben Bárd Noémi az alkotás előtt olvassa fel a Tibeti Halottaskönyvet. Ennek Halmy György szerint nemcsak az a jelentősége, hogy a filmben így mintegy jelenvalóvá teszi a néprajzkutató alakját, hanem beteljesíti a néprajzkutatónak azt a kívánságát is, hogy halálakor olvassák fel neki a Halottaskönyv szövegét.

Fontos adalék a textilművész alkotásainak utóéletével kapcsolatban, hogy Baktay Patrícia férje a teljes művészi hagyatékot a Concordantia Carpatiensis csoportra hagyta, amely Keszüben Bázis nevű központja művészetterápiás részlegében fogja feldolgozni, elvégezni a művek állagmegóvását, és kiállítani a mitikus alakokat, témákat egyéni módon megfogalmazó szobrokat, textilképeket, installációkat.

A Halottaskönyv című film vetítése és a bevezető előadás kapcsán Halmy György filmrendező úgy fogalmazott, hogy ezúttal az lesz a célja, hogy az utóbbi négy-öt vetítés anyagának összefüggéseit és a bennük rejlő titkokat mint egy nagyobb rendszer részeit bemutassa a jelenlevőknek.

Közreműködik: Fürjes Kati (dob) és Berényi Dávid színész.

Az előadás és a vetítés helyszíne: XII. ker., Istenhegyi út 29., a Széll Kálmán tértől a 21-es busszal negyedik megálló.

A szervezők kérik, hogy az érdeklődők jelezzék részvételi szándékukat itt.