Kultúra
Ma is inspirál az avantgard - kiállítás nyílt Kovásznai György alkotásaiból
Életigenlő derű, saját történetek, az utca emberének hangja a művész animációs filmjeiben
A METU, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány közösen, az MNB Arts and Culture szakmai közreműködésével szervezte meg a Kovásznai György: Avantgárd animáció és festészet című tárlatot, amellyel a negyven éve elhunyt festőművészről és animációs filmrendezőről emlékeztek meg.
Kovásznai György a 20. századi magyar művészet különleges, innovatív, sokoldalú alakja. A modernizmusból merítő, a nyolcvanas évek neoexpresszionizmusát megelőlegező festőművész volt, egyben különleges kísérleti animációs filmek alkotója, író és költő.
A megnyitó résztvevői izgalmas, különleges hangulatú kerekasztal-beszélgetést hallhattak, melyen részt vett Kovásznai Dorottya, a művész lánya, aki egyben a hagyaték gondozója és népszerűsítője, Másik János zeneszerző, Gauder Áron filmrendező, Csáki László, filmrendező, a METU Animációs és Média design tanszékének a tanárai és Orosz Anna filmtörténész a Nemzeti Filmintézet képviseletében. A beszélgetést Iványi-Bitter Brigitta, a most nyílt kiállítás kurátora moderálta.
Kovásznai Dorottya még kislány volt, amikor édesapja, Kovásznai György elhunyt, de művésztársai sok mindent elmeséltek neki, és mint mondta, édesapját úgy emlegették, mint aki életében is kovászként működött az alkotóközösségekben. Beszélt arról is, hogyan zajlik a művészi hagyaték gondozása, népszerűsítése. Felidézte azokat a pillanatokat, amikor Londonban egy angol animációs filmes egy Kovásznai-film megtekintése után azonnal el akart menni alkotni. A mostani kiállítás kapcsán azt mondta, neki azért érdekes, mert most látja először így egyben az életművet.
Gauder Áron mondandóját azzal kezdte, nagyon szeretne minél több tanítványt rábeszélni, hogy megtekintsék a kiállítást. Elmondta azt, hogy gyakran a hozzá kerülő hallgatók már ismerik Kovásznai György életrajzát és a munkáit is. Visszaemlékezett rá, hogy a nyolcvanas években a Habfürdő (1980) című animációs filmet VHS kazettákon másolgatták, és adogatták kézről kézre.
Méltatta Kovásznai kivételes igényességét animációs filmjei kapcsán, polihisztorságát, és azt is, hogy innovatív ötleteivel,képi idézeteivel meghaladta korát. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az általa rendezett Nyócker című animációs film készítésére hogyan hatottak Kovásznai animációs filmjei: ezekből a filmekből kapták az indíttatást, hogy saját történetet, saját magukból fakadó művet hozzanak létre alkotótársaival.
Kovásznai sem másolt soha senkit, és soha nem ismételte önmagát - emelte ki Gauder Áron.
Másik János volt a Habfürdő című rajzfilm musical zeneszerzője fiatal dzsessz zenészként, 27 évesen. Mint mondta, ez volt az első ilyen felkérés, amit kapott. A filmnek legelőször a zenéje készült el, és minden más utána. Arra a kérdésre, hogy milyen zenét szerezzen, Kovásznai Györgytől azt a választ kapta, hogy amilyet akar. Mint Másik János megjegyezte, ez a fajta rendezői hozzáállás egyfelől szabadságot ad az alkotónak, másrészt nagy felelősség terhét helyezi rá.
Csáki László arról beszélt, hogy egy animációs film elkészítése nagyon hosszú folyamat,rengeteg monotonitás is van benne, és ezért fontos a jó hangulat a munkatársak között, hogy a lelkesedést fenn lehessen tartani. Azt is megjegyezte, hogy a korabeli technikával öt perces rövidfilmeket készítettek általában, de Kovásznai filmjei már akkor is húsz percig tartottak.Manapság a számítógépes animációk korában már szintén ilyen hosszúságúak az animációs filmek.
Orosz Anna Ida filmtörténész a Nemzeti Filmintézet képviseletében beszélt a Habfürdő című rajzfilm musical digitalizálásáról, és megemlítette azt is, hogy Kovásznai egykori munkatársaitól megtudta, hogy amikor a Habfürdő készült, többen is, akiknek nem lett volna munkájuk vele, részfeladatokat kértek, hogy ők is részesei lehessenek a nagyszerű alkotásnak.
Kiemelte: Kovásznai abban is úttörő volt, hogy egy sajátos hibridműfajt teremtett meg, vagyis az animációt a dokumentarista elemekkel hozta összefüggésbe. Témái korának életérzéséből, tapasztalataiból, problémáiból fakadtak. Filmjeiben megszólalt az utca embere.
Az est végén a jelenlevők megtekinthették a kivetítőn Kovásznai György Körúti esték (1972) című animációs filmjét, amely kollégái sajátos terepmunkája eredményeképpen jött létre: kinek- kinek öt napot kellett eltöltenie valamely szórakozóhelyen, és ott hangfelvételeket és rajzokat készítenie, mindarról, amit maga körül lát és érez. Mindebből a sok megörökített pillanatból, arcból, zenei és szövegtörmelékből különleges hangulatú, látványvilágú, szabálytalan, de a maga nemében tökéletes, nagyon derűs, életigenlő alkotás jött létre.
A tárlathoz kísérőprogramok kapcsolódnak, amelyekről bővebben itt lehet olvasni. Az egyetem showroomjában az Artista divattervező stúdió dizájnerei, a METU Textiltervező alapszakos, valamint Divat- és textiltervezés mesterszakos hallgatói által készített ruhadarabok idézik Kovásznai animációinak játékosságát, elrajzolt báját.
