Díjkiosztó és társulati ülés az Opera Csillagóra gáláján

Az operaélet legrangosabb kitüntetésének számít – különösen német nyelvterületen – a Kammersänger-cím, amelyet az Opera vezetése több mint tíz éve honosított meg a magánénekeseknek odaítélhető a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese cím létrehozásával. Az elismerés kiemelt honoráriummal párosul a következő évadok főszerepei kapcsán, így az aktív szólisták iránti megbecsülést kívánja kifejezni, értékelve tehetségüket és teljesítményüket. A balettművészek körében azonos célt szolgál a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja cím, amely a francia balett hagyományaiból táplálkozik. Mindkét díjat a hagyományos évadzáró Csillagóra-gálán adják át az Opera művészeinek.

A 2018/2019-es szezon után a 2023/24-ban is a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntető cím birtokosa Szegedi Csaba. A Magyar Bronz Érdemkereszttel és Melis György-díjjal kitüntetett bariton 2007 óta énekel az Operában, az idei évadban Prokofjev Háború és béke című művének magyarországi bemutatójában, Andrej Bolkonszkij szerepében nyújtott emlékezetes alakítást, emellett Barak (Az árnyék nélküli asszony), Enrico (Lammermoori Lucia), Marcello (Bohémélet) és Tiborc (Bánk bán) figuráit keltette életre, legközelebb pedig a júliusi Pillangókisasszony-előadásokban Sharpless megformálójaként találkozhat vele a közönség. A következő évadban az Arabella (Mandryka), a Bajazzók (Tonio), a Carmina Burana, Az istenek alkonya (Gunther), valamint ismételten a Bohémélet, a Háború és béke előadásaiban, továbbá a Pillangókisasszony szeptemberi dubaji vendégjátékán és operaházi koncertszerű változatában lép színpadra.

Ugyancsak az évad kamaraénekese a következő szezonban Brickner Szabolcs. A tekintélyes nemzetközi karriert is befutó tenor szintén 2007-ben mutatkozott be az Operában, az elmúlt évadban Pierre Bezuhovot alakította a Háború és béke magyarországi bemutatójának főszerepei közül, a májusban színre vitt Idomeneo, Kréta királya előadásban pedig a címszerepet formálta meg. Emellett újra látható volt mint Hunyadi László, A Rajna kincsében Froh-ként debütált, a júliusi Pillangókisasszony-sorozatban pedig Pinkerton szerepében lép majd a színpadra. A következő évadban a Bohémélet (Rodolfo), a Nabucco (Izmael), a Pelléas és Mélisande (Pelléas), valamint a Traviata (Alfredo) főszerepeit énekli, közreműködik Verdi Requiemjében, és továbbra is megformálja szerepeit a Hunyadi László, a Háború és béke előadásaiban, illetve a Pillangókisasszony dubaji vendégjátékán és budapesti koncertszerű változatában.

A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese cím harmadik kitüntetettje a 2023/24-es évadban Kovács István. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével és Oláh Gusztáv emlékplakettel is elismert basszista, aki 1997 óta lép fel az Operában, az elmúlt szezon során a Tosca új bemutatójában Angelottit, a Háború és béke magyarországi premierjén pedig Ilja Rosztovot alakította, míg a húsvéti Máté-passiókban Jézus szerepét énekelte, az opera 2022 őszi japán turnéján Sarastrót (A varázsfuvola), múlt hétvégi nagy sikerű bukaresti vendégjátékán pedig Golaud-t alakította (Pelléas és Mélisande), A varázsfuvola nyári előadásaiban pedig ismét Sarastrót formálja meg. A következő évadban közreműködik az Artaban bemutatóján, szerepel a Parázsfuvolácska (Sarastro), A pikk dáma (Szurin), a Háború és béke, valamint a Pelléas és Mélisande (Golaud) előadásaiban, továbbá a Messiás és a Máté-passió című oratóriumok színpadi előadásaiban.

A 2019/2020-as szezon után a 2023/2024-es évadban is a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja Melnyik Tatyjana principál. A nemzetközileg is elismert, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett vezető balettművész, aki 2015 óta tagja a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének, az idei évadban A makrancos Kata címszerepét, valamint Vetsera Máriát (Mayerling), Mária hercegnőt (A diótörő), Odette-et és Odile-t (A hattyúk tava), valamint Kitrit (Don Quijote) formálta meg nagy sikerrel az Operaház színpadán, emellett különböző operaházi és rangos külföldi gálákon képviselte a Magyar Nemzeti Balett együttesét. A társulat egyik vezető táncosaként a következő évadban is szerepel majd a tervek szerint A hattyúk tava, a Don Quijote, a Spartacus (Flavia), A diótörő, az Anyegin (Tatjana), a Mayerling, a Paquita-szvit, az Etűdök és A kalóz (Medora) előadásaiban.

A Magyar Állami Operaház Zenekari Kamaraművésze lett Ecseki Anikó I. hegedű szólamvezető, aki 22 éve tagja az Opera együttesének, pozíciójában magas szintű szakmai tudása révén két évtizede megbízható sarokköve a zenekar működésének, egyben szeretett, megbecsült tagja is a közösségnek. A Magyar Állami Operaház Énekkarának Kamaraművésze Kádár Ágota, aki épp tíz éve az alt szólam tagja, és kiváló hangi adottságai mellett fáradhatatlan, fegyelmezett munkavégzése és szakmai alázata tette érdemessé az elismerésre. A Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze Scrivener Louis tánckari művész, aki londoni Királyi Balettiskola elvégzése után 2020-ban csatlakozott a Magyar Állami Operaház balettkarához, az elmúlt évadban pedig a kis szólószerepek mellett már olyan főszerepeket is eltáncolt, mint Petruchio (A makrancos Kata), az Egérkirály (A diótörő), Siegfried (A hattyúk tava) vagy A Pygmalion-hatásban Leon.

A Magyar Állami Operaház Gyermekkarának Kamaraművésze Kirsch-Veszeli Jázmin szoprán, aki hét éve tagja a gyerekkórusnak. A Bartók Béla konzervatórium magánénekszakos diákja az együttesben betöltött feladatai mellett az elmúlt évadban a Tosca Pásztorlányaként és A makrancos királyány Udvarmestereként lépett fel szólószerepben. A Magyar Nemzeti Balettintézet Kamaraművésze Pollák Julianna Éva II. évfolyamos növendék, aki idén tavasszal egyetlen magyar indulóként, páratlan sikert elérve végzett a top 12-ben a világ legnagyobb balettversenyének számító Youth American Ballet Grand Prix-n korosztálya klasszikusbalett-kategóriájában. Az Operaházban eközben Marika (A diótörő), míg az Eiffel Műhelyház KisCsipke-előadásában Auróra, valamint a Csizmás Kandúr és a Kék Madár partnereként lépett színpadra szólistaszerepekben.

A díjátadó előtt az Operaház Székely Bertalan termében bensőséges keretek közt adták át az Opera házi díjait is. Oláh Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, az Opera néhai főrendezője, vezető díszlet- és jelmeztervezője emlékére alapított emlékplakettet tehetsége, szorgalma, művészi és emberi magatartása elismeréseként Szennai Kálmán karmester, korrepetitor érdemelte ki, aki 1998 óta dolgozik az Operában, eddigi magas színvonalú szakmai munkáját pedig Komor-, Juventus- és Pless-díjjal, valamint Magyar Ezüst Érdemkereszttel is elismerték.

A karmestereknek és hangszeres művészeknek odaítélhető Ferencsik János-emlékdíjban Tóth János ütős, zenekari művész részesült, aki 1998 óta a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopos tagja, míg a Komor Vilmos karmester emlékére alapított plakettet Keresztesi Bálint tubaművész érdemelte ki. Márk Tivadar, az Opera egykori elismert jelmeztervezője előtt tisztelgő emlékplakett idei díjazottja Márton Richárd jelmeztervező, aki az Idomeneo, Kréta királya és Az álruhás kertészlány című Mozart-operák öltözékeinek megtervezése mellett az Operaház Újranyitógálájának stylistjaként is közreműködött. A Gela Lajos, az Erkel Színház egykori főügyelője emlékére alapított plakettet, amelyet az Opera művészeti támogató területén dolgozó valamely munkatársa kaphat meg, idén Niklai Judit rendezőasszisztens vehette át, aki 2014 óta működik közre az Opera produkcióinak létrehozásában és gondozásában. Az idei évadban az Idomeneo, Kréta királya bemutatójának rendezőasszisztensi munkája mellett a Hoffmann meséi és Az álarcosbál színpadra állítását irányította.

A Csillagóra gálát megelőző napon, az évad utolsó balettelőadásán került sor a Seregi László-díj átadására, amiben az idei évben Pártay Lilla részesült. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze aktív balettművész pályája kezdetétől készített koreográfiákat és balettbetéteket. Első egész estés balettje az OPERA együttese számára a 1991-ben bemutatott Anna Karenina volt, amiket a Wolfgang AMADEUS Mozart (2003) az Elfújta a szél (2007) és az Aranyecset (2013) követett. A Seregi László-díjat 2012-ben alapította a Magyar Állami Operaház Bán Teodóra és Kollár Eszter táncművészek javaslatára, a Kossuth-díjas koreográfusa életművének és munkásságának megőrzése, valamint továbbhagyományozása céljából.

A Csillagóra díjátadó a Magyar Állami Operaház évadzáró társulati ülése is volt egyben, ahol Ókovács Szilveszter főigazgatónak először volt alkalma újraválasztása óta a művészekhez és munkatársakhoz szólni. Ennek keretében az elmúlt év gazdasági változásaira tekintettel 6 százalékos általános és további 4 százalékos, teljesítmény alapú keresetemelést jelentett be az intézmény dolgozói számára, 2023. augusztus elsejétől, új ciklusa indulásától. A főigazgató kifejtette, hogy a járandóság emelésénél az intézmény pusztán saját bevételeire támaszkodhat, ezért is vált szükségesség, hogy az Opera az idei évadtól 12 havi játékra álljon át, amire a kollégák megfelelő munkabeosztása és az Andrássy úti felújított, klimatizálható Ybl-palota is lehetősége biztosít.

Az Opera idei évadát 10 bemutató, köztük 5 egész estés előadás, 388 saját gyártású színpadi program, köztük 252 opera-, 103 balettelőadás, 43 féle opera- és 12 féle balettcím, 26 hangverseny és gálaest, 6 zongorás dalest, több mint 150 gyermek és ifjúsági program, száznál is több előadásokhoz kapcsolódó program jellemezte.

Az Operaház az évadban eddig 268 előadást tartott, augusztus közepéig további 26 előadást tűz műsorára. A nyáron az Opera együttesei Mahler VIII. szimfóniájának előadásával vesznek részt a Veszprém-Balaton 2023 EKF programsorozatban, az Opera zenekara kíséri Anna Netrebko és Yusif Eivazov fellépését a VeszprémFesten. Részt vesznek a Margitszigeti Színház nyári programjaiban, így Pretty Yende és Nadine Sierre gálaestjén és Verdi Attila című operájának színrevitelében.

Az Opera énekkari koncerttel, operagálával és az Anna-bál nyitótáncának megtartásával képviselteti magát a balatonfüredi Anna Fesztiválon, míg a Művészetek Völgyében két vígopera látható a dalszínház produkciójában.