Kultúra

Abszurd királyság

A Műcsarnokban megrendeztt kiállítás a patafizika témájához kapcsolódó hazai és európai képzőművészetbe nyújt betekintést, különös tekintettel Alfred Jarry Übü király című drámájának a képzőművészetre gyakorolt hatására.

Abszurd királyság
Abszurd királyság – Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa
Fotó: MH/Török Péter

A patafizika a világ kifordított, képzeletbeli megoldásainak (ál)tudománya, amely Alfred Jarry francia drámaírótól származik, akit ma a színháztudomány az abszurd dráma ősatyjaként tart számon. Jarry azonban nemcsak a színházművészetre, hanem a századforduló szimbolistáira és a 20. század első felének legnagyobb avantgárd alkotóira is nagy hatással volt. Az 1960-as évektől a patafizikus gondolkodás a hazai képzőművészetben is összekapcsolódott az avantgárd forradalmával. Nemcsak az abszurd, a groteszk, az irónia és a társadalomkritika eszköze volt, hanem – különösen a rendszerváltozás előtt – a hatalmat kijátszó, láthatatlan szembeszállás lehetősége és reménye is.

Abszurd királyság – Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa
Abszurd királyság – Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa
Fotó: MH/Török Péter

A tárlat négy szekcióra bontva mutatja be Jarry és a patafizika hatását, a történeti kontextustól napjainkig. Az első szekció a patafizika és az avantgárd kapcsolatát vizsgálja a 20. század első felében. A második a hazai színházi Übü király-előadásokhoz kapcsolódó, különleges vizuális elemekről mutat be válogatást az 1970-es évektől napjainkig. A harmadik szekció a patafizika jelenkori nemzetközi szerelmeseinek alkotásaira fókuszál. Az olasz, európai és dél-amerikai művészek munkái a 34 évesen elhunyt Jarry utolsó kívánságának állítanak emléket: Jarry a halálos ágyán egy fogpiszkálót kért a barátjától, így az Übü-spirál mellett a fogpiszkáló is patafizikus szimbólummá vált. A kiállítás negyedik része a patafizikával foglalkozó hazai művészek alkotásaiból válogat, akiknek munkáiban az abszurd, a groteszk, az irónia és a hatalmat kijátszó, láthatatlan szembeszállás nyilvánul meg.

A tárlat szeptember 17-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.

Kapcsolódó írásaink