Kultúra
Középkori stand-up vígjáték
Monty Python-féle viccek és a „vörös hering” idióma első feljegyzett változata
„A legtöbb középkori költészet, dal és történetmesélés elveszett” – mondta James Wade, a Cambridge Egyetem Angol Karának és a Girton College-nak docense, és a tanulmány szerzője.
Am a 15. századi Heege-kézirat tanulmányozása során, véletlen felfedezésével Wade rájött, hogy a középkori vígjáték példátlan feljegyzésére bukkant. Ez egy különösen harsány vígjáték, kiegészítve iróniával, pofonnal, szatírával – és egy saját, Monty Pythonhoz méltó gyilkos tréfával.
„A kéziratok gyakran őrzik a magas művészet emlékeit. Ez valami más” – mondta Wade. „Ez őrült és sértő, de ugyanolyan értékes. A stand-up comedy mindig kockázatvállalással járt, és ezek a szövegek kockázatosak. Mindenkit kigúnyolnak."
Míg az utazó lantosok a középkori élet alappillérei voltak, vásárok, kocsmák és városok terei között bolyongtak, hogy lovagi mesékkel és a nagy történelmi csatákról szóló balladákkal szórakoztassák a közönséget, keveset tudunk a prózai előadókról.
A Heege-kézirat Wade-elemzése nem változtat teljesen ezen a valóságon: például az előadó még mindig névtelen. De lehetővé teszi a betekintést valamibe, ami hihetetlenül ritka és izgalmas – mondta Wade, mivel a szövegnek legalább egy része valószínűleg az előadó sajátja.
„Ezek a szövegek szatirikusak, ironikusak, aktuálisak, interaktívak – magyarázta. – Ez egy vígjáték."
Hogyan hagyták figyelmen kívül a szöveget ilyen sokáig? Wade szerint ez azért van, mert egyszerűen nem keresték: a kézirat korábbi tanulmányozása a készítésére és magyarázására összpontosított.
A lelet azonban nemcsak a középkori stand-upba való betekintés miatt fontos, tartalmazza a „red herring” (vörös hering) kifejezés első feljegyzett használatát, amely figyelemelterelést jelent, valamint egy – a középangolban nagyon ritka – alliteratív, nonszensz verset The Battle of Brakonwet címmel, amelyben Robin Hood poszméhekkel és rókákkal bulizik.
„Ezek a szövegek arra emlékeztetnek bennünket, hogy az ünnepi szórakozás virágzott a növekvő társadalmi mobilitás idején” – lelkendezett Wade. – Ezek a szövegek pillanatképet adnak a középkori életről.”
