Kultúra

 Tuva és magyar áldó énekek

Interjú Adigzsi tuva sámánnal és Kanalas Éva énekművésszel a napjainkban is élő sámánkultúráról

Adigzsi, tuva sámán nemrégiben járt Magyarországon. A Fonó Budai Zeneházban, Kanalas Éva énekművész koncertjén tartott tisztító szertartást. Előtte Amszterdamban antropológusok, filmesek, művészek jelenlétében mutatták be Kanalas Éva dokumentumfilmjét Adigzsiről a film angol nyelvű szinkronjával.

Az alábbi interjúban mindkettőjükkel beszélgettünk a film Nyugat-Európai szakmai vetítéséről, a tuvákról, a sámánkultúráról, és arról, hogy Adigzsinak mit mesélt gyerekkorában a nagymamája Erdélyről, valamint arról, hogy Kanalas Éva a napokban vehette át a Schmidt Éva-díjat a Csángó Bájolás című filmjéért.

 Tuva és  magyar áldó énekek
Kanalas Éva énekművész koncertjén a Fonó Budai Zeneházban Adigzsi hagyományos sámán tisztítószertartást végez
Fotó: MH/Török Péter

Adigzsi, tuva sámán nemrégiben járt Magyarországon. A Fonó Budai Zeneházban, Kanalas Éva énekművész koncertjén tartott tisztító szertartást. Előtte Amszterdamban antropológusok, filmesek, művészek jelenlétében mutatták be Kanalas Éva dokumentumfilmjét Adigzsiről a film angol nyelvű szinkronjával.

Az alábbi interjúban mindkettőjükkel beszélgettünk a film Nyugat-Európai szakmai vetítéséről, a tuvákról, a sámánkultúráról, és arról, hogy Adigzsinak mit mesélt gyerekkorában a nagymamája Erdélyről, valamint arról, hogy Kanalas Éva a napokban vehette át a Schmidt Éva-díjat a Csángó Bájolás című filmjéért.

VK: - Mi volt az a szertartás, amit öntől a Fonóban láthattunk?

A: - Éva kért fel, hogy végezzek el ott egy tisztító szertartást.

VK: - Ön is énekelt, Éva is énekelt az előadáson, a hangjukkal befedték a teljes teret, füstölőket használtak, és ön egy ostorszerűséggel meg-megérintette a nézőket. Mi volt ennek a célja?

A: - A z volt a cél, hogy a rossz szellemektől, ártó démonoktól megtisztítsam a termet és az embereket, akik a nézőtéren ültek.

VK: - Tuvában is elhívják önt lakásokat tisztítani?

A: - Igen, mostanában Oroszországban és más európai országokban is szoktam ilyen feladatot kapni.

VK:- Miben tud még segíteni az önhöz fordulóknak?

A: - Gyógyítani tudok testi és lelki betegségeket is. A halottak lelkét átsegítem a másik világba.

Adigzsi, tuva sámán kindzsivel a kezében tisztító szertartást végez közbe tuva áldó éneket énekel
Adigzsi, tuva sámán tisztító szertartást végez, közben tuva algist, magyarul áldó éneket énekel
Fotó: MH/Török Péter

VK: - Kitől tanulta a sámánságot?

KÉ: -Adigzsinak az apai oldaláról van ez a tudása. Az édesapja fiatal korában kivitte őt és a testvérét Mongóliába, hogy ott felébresszék a sámánképességüket, mert Tuvában akkor tiltott volt ez a tevékenység. Adigzsi apja volt az egyik leghíresebb tuvai sámán. Nem csak Adigzsi sámán a családban, hanem több testvére is végezte ezt a tevékenysége.

A: - Hét testvérem szintén sámán.

KÉ: - Amikor három éve Moszkvában az Orosz Tudományos Akadémia meghívására zárt körben vetítették az Adigzsiről készült filmem orosz nyelvű változatát, az Orvosi Antropológiai Intézet főigazgató asszonya azt mondta, hogy Adigzsi családját jól ismerik a kutatóintézetben, és tudják róluk, milyen képességekkel rendelkeznek. Könyvet is írtak az édesapjáról. Hetedíziglen folyamatosan voltak sámánok a családban.

VK: - Annyit még talán a kicsit érdeklődőbb magyarok is tudnak, hogy többféle sámán létezik. Ön a tudása, képességei, családja alapján milyen sámán?

A:- A teljes nevem: Oiun nemzetségbéli Sii-oglu Adigzsi. Örökölt tudású sámán vagyok.

KÉ: -Tuvában a sámánt Kám-nak nevezik, Csajákcsi-Kám azt jelenti: Örökölt tudású sámán.

VK: A szibériai népeknél például a hősénekekben is szoktak lenni hosszabb, és európai szemmel-füllel nagyon költőinek tűnő, de valójában a lényeget kifejező személynevek is.

KÉ: - Adigzsinak is van ilyen neve: Égi eredetű, Száz szalagos, millió védőszellemes, Örökölt Tudású Sámán.

VK: - Gyönyörű név. A szertartáson láthattunk az ön fején egy bagolyból készült fejdíszt, és még a nyakában is különböző figurákat. Ezek milyen célt szolgálnak?

Kanalas Éva  Moldvában és a határon innen gyűjtött  népdalokat, Mária-énekeket adott eló a Fonó Budai Zeneházban rendezett koncertjén
Kanalas Éva Moldvában és a határon innen gyűjtött népdalokat, Mária-énekeket és áldó énekeket adott elő a Fonó Budai Zeneházban rendezett koncertjén
Fotó: MH/Török Péter

A:- Ezek a segítő eszközeim, tárgyaim, és a védelmemet szolgálják. ( Elővesz a ruhája alól egy bronzkorongot, amely a nyakában lóg.) Ez a küzüngü (tükör), a védelmez az ártó szellemektől, démonoktól. Amikor dolgozom, akkor kiteszem, amikor nem, akkor a ruhám alatt hordom. Ezt egy német sámánnőtől kaptam ajándékba, az eredeti küzüngüm családi, most otthon van Tuvában a szent tárgyaimmal.

VK:- Milyen tuva énekeket hallhattunk öntől a tisztító szertartás alatt?

A: - Algis-nak nevezik nálunk a sámán könyörgő, áldó énekét. Minden sámánnak saját éneke van. A sámán, azaz a Kám, az embereknek hozza, közvetíti az áldást az égtől és a földtől.

VK: Nálunk is vannak áldó és könyörgő énekek, például Kanalas Éva is ilyeneket énekel többnyire.

A: De nálunk a régi időkben a sámánok nem énekeltek szavakkal, csak hangokkal. Volt egy idős sámánnő, Szamagaldaj mellett, a szülőföldemen. Gyerekkoromban hallottam őt, úgy énekelt, mint Éva.

VK: - Önök hogyan ismerték meg egymást?

KÉ: - A Tuva Köztársaságba a világ minden tájáról járnak kutatók és turisták, és vannak, akik azt mondják, hogy a hangjukkal gyógyítanak, de sok esetben a tuvák számára hamarosan kiderül, hogy nincsenek sámánképességeik. Amikor énekeltem, azt mondták, hogy én is sámánénekes vagyok, és velem vigyázni kell, mert olyan a hangom. Még 2004-ben kaptam ajánlólevelet Mongus Kenin Lopszantól, a Tuva Sámánszövetség elnökétől, hogy a hét tuva sámánközpontot felkeressem.

Adigzsi családjában hetedíziglen öröklődik a sámánság
Adigzsi családjában hetedíziglen öröklődik a sámánság
Fotó: MH/Török Péter

Aj-Csürek sámánnő azonban, aki Adigzsi húga volt, elvette tőlem ezt az ajánlólevelet. Vissza akartam szerezni, és a vita hevében sírva fakadtam. Akkor odajött hozzám Adigzsi, teával kínált, és azt mondta, nyugodjak meg, mert ő segít nekem. Így ismerkedtünk meg. Aztán a jurtában énekeltem a sámánoknak, és beszéltem nekik Magyarországról, Erdélyről is. Akkor értette meg Adigzsi, miért érezte órákkal a találkozásunk előtt, hogy valakivel ma találkozni fog, aki fontos lesz a további életében.

Másodjára Hakasziában,a Szajanszkoje Kalco fesztiválon találkoztam Adigzsival, amikor ott énekeltem 2005-ben. Miután leléptem a színpadról, Adigzsi odajött hozzám, és meghívott, hogy este menjek én is a tuva sámánok szertartására.

VK: - Azóta ön már dokumentumfilmet készített Adigzsiról, amelyet először Budapesten az Uránia Filmszínházban mutattak be öt évvel ezelőtt, majd idén áprilisban Amszterdamban is levetítették.

KÉ: Maxim Chapochnikov tuva népzene és samanizmus kutató, az Arnold Bake Társaság tagja hívott meg minket. Őt már korábban is ismertem, mert egy évig Amszterdamban éltem orosz művészek között. A választásom azért esett Amszterdamra, mert ott nagyon sokféle náció gyűlik össze, és én arra voltam kíváncsi, hogy különböző nemzetiségű angolul jól beszélő emberek hogyan értik meg, és értékelik a filmet. A vetítésre egyébként elismert szakértők, antropológusok, filmesek, művészek kaptak meghívást .

VK:- Milyen volt a fogadtatás?

KA: Egyértelműen nagyon értékesnek találták a levetített anyagot, interjút adtunk, engem külön kértek, hogy énekeljek.

VK: Az angol szinkront is tesztelték az amszterdami bemutatón.

KÉ: - Azt gondoltam, hogy a szinkronhoz az eredeti angol lesz a legmegfelelőbb. Catherine Chapman mondta fel a szöveget, aki manchesteri születésű, de Magyarországon tanít angol nyelvet. Sajnos nem mindenki értette ezt a tiszta angol nyelvet, volt, aki azt mondta, az amerikai angol jobb lett volna.

VK: - Mik a további tervei a szakmai szempontból is igen értékes, és ismeretterjesztésre is nagyon alkalmas alkotással?

KÉ: - Nem vagyok versengő alkat, nem az a fontos számomra, hogy fesztiválokon díjakat nyerjünk, inkább az érdekel, hogy Adigzsit és a tuva népcsoportot megismerjék és megértsék. Madarászként, geológusként illetve kirándulóként néhányan a magyarok közül eljutottak Tuvába, de azzal, hogy Adizsgi 2012-ben eljött Magyarországra, bedobtunk az állóvízbe egy nagy követ, és ez a kő nagy hullámokat kelt a mai napig. Amikor egy ilyen kis népcsoportból elindul valaki a világ másik felére, annak vannak előnyei és hátrányai is. Voltak ezzel kapcsolatban értetlenségek Magyarországon és Tuvában is. De például Amszterdam egy olyan város, ahol nagyon sokféle kultúra találkozik, ezért nagyon jól éreztük magunkat.

Adigzsit ma már nem csak Oroszországban, hanem nyugatabbra is sokfelé ismerik
Adigzsit ma már nem csak Oroszországban, hanem nyugatabbra is sokfelé ismerik
Fotó: MH/Török Péter

VK:- Előző filmjével, a Csángó Bájolással éppen most nyerte meg az idén alapított Schmidt Éva-díjat a 10. Savaria Filmfesztiválon. Gondolom, örült ennek a rangos szakmai elismerésnek.

KÉ:- nagyon örültem, annál is inkább, mivel még semmilyen elismerést nem kaptam Magyarországon. Különösen fontosnak tartom, hogy egy ilyen jelentős néprajzkutatóról, nyelvészről elnevezett díjat vehettem át. Schmidt Éva ugyanis az egész életét a hanti-manysi kultúra megőrzésének szentelte.

VK: - Visszatérve a tuvákhoz, vannak a magyarok közt, aki tudják, hogy a tuvák Dél-Szibériában élő törökök. De vajon a tuvák mit tudhatnak rólunk, magyarokról?

KÉ: - Aki tájékozottabb a tuvák között, annak teljesen tiszta képe van arról, hogy a magyarok a hunok leszármazottai. Például amikor megtudták, hogy magyar vagyok, egyszer egy szertartáson egy idős ember mondta nekem, hogy oda nézzek le, mert ott van egy hun várnak az alapja, és oda majd feltétlenül menjek el.

A: - A nagymamám olvasott asszony volt. Nálunk 1944-ig latin betűt használtak, csak utána vezették be a cirill betűs ábécét. Mikor kicsi voltam, a nagymamám azt mondta nekem: Adigzsi, a te lábad el fog jutni Erdély földjére, ahonnan a kultúra ered. Kis Drakulának becézgettek otthon, mert fekete volt a hajam, és nagyon erős a tekintetem. Különböztem a többi gyerektől. Amikor Évával találkoztam, és elkezdett Erdélyről meg Moldváról beszélni, akkor már értettem, hogyan fogok én eljutni oda. Ő nyitotta meg az utamat Európába.

VK: - Ön el is jutott Erdélybe.

A:- Már háromszor-négyszer jártam Erdélyben, meghívtak Kovásznára, a Kőrösi Csoma Társaság konferenciájára. Ott is tartottam szertartást, meg Csíksomlyón a Nyeregben is 2012-ben. Éva elvitt engem Moldvába a csángókhoz is. Voltunk Klézsén és Pusztinában. Klézsén találkoztunk egy idős nénivel, akinek nem emlékszem a nevére, de amikor bementem a házába, ott láttam egy oltárt. Szűzmária-képek is ki voltak téve, és nem esett jól a lelkemnek, hogy nem vittem valamit a néninek az oltárára. Megkértem Évát, hogy vegyünk valami kis tárgyat, amit odaadhatok neki ajándékba, és vásároltunk egy kis keresztet.

KÉ:- (Nevet.) Emlékszem, nem vettük észre Trunkban, amikor kiválasztottuk, hogy világítós a kereszt. Adigzsi kezében elkezdett pulzálva kéken világítani, és megijedt tőle. Nem csak ketten voltunk akkor Erzsa néninél vendégségben. Obrusánszky Borbála néprajzkutató is jött, és mongol kutatókat hozott magával.

VK: - Kanalas Éva nagyon gyakran Mária-énekeket énekel. Önt hogyan érinti, hogy ezek egy másik vallás, a kereszténység énekei?

A: A hit és az, hogy saját kultúránk van, mindnyájunkban, minden népben közös, csak a nyelvek különböznek. A különböző vallások is a népek kultúrájához tartoznak. A samanizmus azonban nem vallás,hanem a tuvák kultúrája.

VK: - Már sok éve annak, hogy Adigzsi és Kanalas Éva a magyar parlamentben jártak, ahol Éva a Szent Korona előtt elénekelte az Ó, áldott szűzanya című éneket,, ön pedig a tisztításon is látott ostorral végzett szertartást. De úgy gondolom, aki látta a néhány perces videót erről, az soha nem felejti el.

A:-Az ostoromat kindzsinek hívják tuva nyelven. Nagyon sok európai országban ismertté váltam az elmúlt években, és a visszajelzésekből tudom, hogy nagyon sokfelé és sokan látták azt a felvételt, amely akkor készült, amikor itt Európában a Szent Koron a előtt megjelentem. Más országokban is, ahol látták a videót, kérdeznek engem erről. Például Litvániában is rögtön aztérdeklődtek: hogyan történt ez a szertartás, hogyan jutottam be a magyar parlamentbe? Volt olyan riporter, aki nem tudta, hogy én jártam ott, hanem azt hitte, egy másik sámán volt, és őt is faggatta erről.

KÉ: Olvastuk Hoppál Mihály könyvét, amelyben összehasonlította a szibériai sámánkoronát és a Szent Koronát. Magától értetődő volt, hogy ha Adigzsi itt van Budapesten, akkor megnézzük a parlamentben. Harangozó Imre néprajzkutató pedig kifejezetten arra kért engem,hogy vigyem be Adigzsit a parlamentbe. Sírt, amikor kijöttünk az épületből.

A:- Azért sírtam, hogy én a Szent Koronát és ezt a gyönyörű épületet megláthattam életemben.

A tuva sámán sokat hallott Magyarországról a nagymamájától, és könnyekig meghatódott, amikor először a magyar Parlamentben járt, és láthatta a Szent Koronát
A tuva sámán sokat hallott Magyarországról a nagymamájától, aki azt mondogatta, hogy Adigzsi lába Erdély földjére fog lépni
Fotó: MH/Török Péter

VK:- Emlékszem a videóra, láttam, hogy a biztonsági őrök minden mozdulatot figyeltek, de hagyták önöket énekelni, és szertartást végezni.

KÉ:- Először turistaként jeggyel mentünk be a parlamentbe, majd láttam, hogy Adigzsira mekkora nagy hatással volt, amit látott. Eredetileg hivatalos úton szerettem volna kérni, hogy a tuva nép követeként sámánöltözékében a Szent Korona előtt meghajoljon, de azt mondták, az elbírálás két hónapot vesz igénybe, és akkor inkább így oldottuk meg.

VK:- Egyszerűen csak besétáltak, majd kisétáltak?

KÉ:- Egy parlamenti képviselő vitt be minket, de nem mondjuk meg ki, mert nem akarjuk, hogy bármilyen párthoz kössenek minket ez által. Amit képviselünk, az a pártok fölött áll. A képviselő azt mondta, hogy Adigzsi öltözzön fel sámánruhába, készítenek vele egy interjút, de előtte menjen oda a Szent Koronához. Ekkor Adigzsi elkezdte a szertartást. Odamentem a biztonsági őrhöz, és kértem, hogy közben Mária-énekeket énekeket énekelhessek halkan a Szent Korona előtt.

VK:- Megkérdezhetem, hogy ön, hogy ott milyen szertartást végzett?

A:- Tisztító- és tiszteletadó szertartást végeztem. Tisztulást kértem a magyar népre és az országra. közben Éva énekelt egy áldó éneket.

VK:- Hol és mikor láthatja a közönség legközelebb az Adigzsiről készült filmet, illetve a most díjat nyert Csángó bájolást?

KÉ:-Litvániában Vilniuszban vetítjük hamarosan az Adigzsiről szóló film orosz nyelvű változatát, és Szombathelyre is kaptunk meghívást . A Csángó bájolást moldvai falvakban vetítjük a következő időszakban.

Kapcsolódó írásaink

„’Z imádságot mondod-e?”

ĀKanalas Éva: Sok esetben az északi csángók már nem akarnak magyarul beszélni, szeretettel kell őket ösztönözni, hogy megszólaljanak – Vannak fiatalok, akik visszatanulják az énekeket