Kultúra

A kínai agyagkatonák is jönnek Szegedre

Az ókori Kínáról nyílik nagyszabású tárlat a szegedi Móra-múzeumban

Májusban az ókori Kínáról nyílik nagyszabású tárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeum központi épületében – közölte Fogas Ottó igazgató csütörtökön a helyszínen.

A kínai agyagkatonák is jönnek Szegedre
A kiállítás középpontjában az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák állnak
Fotó: Facebook/Móra Ferenc Múzeum/ news.com.au

A muzeológus a tárlat előkészületeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kiállítás középpontjában az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák állnak.

A komplexumot a császár 13 éves korában kezdték el építeni, de a munkálatok haláláig, Kr. e. 210–209-ig nem fejeződtek be, pedig a feltételezések szerint 700 ezer ember dolgozott rajta. A sírt mintegy 8 ezer katona, lovak, lovasok, harci szekerek őrzik – közölte a szakember.

A május végén nyíló kiállítás célja megidézni azt a látványt, amely az érdeklődőket fogadja Hszian közelében. A tárlatra több mint félszáz agyagkatona és két ló érkezik, ezeket az eredeti figurákról levett szilikonlenyomatokból öntötték. Helyben, Senhszi tartományban bányászott agyagból készültek, méretükben és minden részletükben megegyeznek a sírt őrző alakokkal – tudatta az igazgató. Hozzátette: a 150–180 kilogrammos katonák közül két íjász érkezett már meg Szegedre.

A Kultúrpalota földszintjén berendezett installációt az egyik szomszédos teremben a sírhely megtalálását, feltárását és az agyagkatonák típusait bemutató kiállítás egészíti ki – mondta a szakember.

Fogas Ottó kifejtette, a Móra Ferenc Múzeum tavaly óta együttműködik a Sanghaji Múzeummal, amelynek köszönhetően első eredményként a Múzeumok Éjszakáján tovább bővül az ókori Kínát bemutató tárlat. Mintegy 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakkozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség Szegeden a Han-dinasztia korából. Ez Kína első hosszú ideig uralkodó császári dinasztiája volt a Krisztust megelőző, illetve követő kétszáz évben.

A tárgyak közül az egyik legérdekesebb egy jádepáncél lesz, amelyet 4300–4400 féldrágakő lapkából készítettek.

Az aranyszálakkal összefont halotti ruha célja az abban eltemetett uralkodó vagy közeli rokona halhatatlanságának biztosítása volt – közölte a muzeológus.

Kapcsolódó írásaink