Kultúra
Ezek a világ legfurcsább húsvéti szokásai
Ez az ünnep sokkal többet jelent, mint néhány szabadnapot, csokoládényuszit és tojást
A húsvét világszerte népszerű ünnep, ám minden kultúrának megvannak a saját egyedi hagyományai. Számos érdekes húsvéti szokás létezik az ételektől kezdve a dekorációkig bezárólag, amelyek régiónként változnak. Ez az ünnep ugyanis sokkal többet jelent, mint néhány szabadnapot, csokoládényuszit és tojást: a húsvét a kereszténység csodálatos vallási ünnepe, amelyet mindenféle tradíció és szokás kísér. Összegyűjtöttünk néhány húsvéti hagyományt a világból, amelyek bepillantást engednek a különböző kultúrák különös ünnepi szokásaiba, a franciaországi óriási omlettől a svéd húsvéti boszorkányokig. Bizarr vagy éppen megható szokások – írja az origo.hu.
Papírsárkányok reptetése Bermudán
A Bermuda szigetcsoporton élők húsvétkor szó szerint magasra törnek: a sárkányeregetés ugyanis majdnem mindenki kedvenc ünnepi időtöltése. A bermudaiak saját maguk készítik a sárkányaikat, amelyek fapálcákból, színes papírból és bonyolult mintákból állnak. Mindezt egy különleges, hummers (magyarul kalapácsok) nevű szövettel koronázzák meg, ami a sárkány reptetése közben zümmögő hangot hallat, amit a helyiek a bermudai húsvét hangjaként aposztrofálnak.
Ezen az ünnepen az emberek összegyűlnek a sárkányreptetésre, vagy elmennek a Horseshoe Bay Beach tengerpartra, hogy részt vegyenek az éves nagypénteki sárkányfesztiválon.
Úgy tartják, hogy a sárkányrepülés hagyománya akkor kezdődött, amikor egy helyi tanárnak gondot okozott Jézus feltámadásának magyarázata az iskolai osztályban, ezért készített egy sárkányt, hogy ennek segítségével demonstrálja a mennybemenetelt. A papírsárkányok többnyire hat- vagy nyolcszögletűek, és a szerkezet egy részén kereszt alakúak.
Húsvéti boszorkányok világszerte
A húsvéti boszorkánynak öltözés az egyik szórakoztató húsvéti hagyomány Finnországban: a gyerekek színes ruhákat öltenek, és az arcukra szeplőket festenek ilyenkor. Erre a furcsa szokásra általában virágvasárnap kerül sor Kelet-Finnországban, Nyugat-Finnországban pedig nagyszombaton.
A kis boszorkányok ezután színes tollakkal és krepp-papírral díszített fűzfaágakkal járnak házról házra, ahol rímbe szedett áldást mondanak, ami a gonosz szellemek elűzésére szolgál, cserébe pedig csokoládétojást kapnak.
A spanyolországi Verges városában nagycsütörtökön a hagyományos, középkori eredetű „dansa de la mort", azaz „haláltánc” kezdődik. Ilyenkor az előadás minden szereplője csontváznak öltözik, hogy eljátsszák a passió jeleneteit. A körmenet végén a ijesztő csontvázak hamvakkal teli dobozokat visznek. A hátborzongató tánc éjfélkor kezdődik, és három órán át, hajnalig tart.
A szicíliai Prizziben az „Abballu de li Diavuli” (ördögök tánca) során a helyiek ördögökké változnak, akik ijesztő maszkokat viselnek és vörös köntösbe öltöznek – olvasható az origo.hu oldalán.
Az álruhások annyi „lelket" zaklatnak, amennyit csak tudnak (ami valójában azt jelenti, hogy egy italt kell fizetniük a jelmezes alakoknak), mielőtt délután Szűz Mária és a feltámadott Krisztus megmentené a napot azzal, hogy elzavarja az ördögöket az angyalokkal.
Óriás omlett készül Franciaországban
Ne felejtsen el villát vinni magával, aki húsvét hétfőjén a Bordeaux-hoz közeli Haux városában jár. A településen ugyanis minden évben egy óriási omlettet szolgálnak fel a város főterén. És amikor azt állítják, hogy gigászi méretű, akkor sem túloznak: az omletthez több mint 15 ezer tojást használak fel, amit egy óriási serpenyőben sütnek ki, és amiből akár ezer ember is jóllakhat. Minden Hauxban élő család ilyenkor már reggel feltöri a tojásokat az otthonában, majd később a főtéren gyűlnek össze, ahol a hatalmas omlett készül ebédre, de ebből gyakran még vacsorára és a másnapi reggelire is marad.
A hagyomány egy régi történeten alapul: a legenda szerint amikor Napóleon arrafele járt, megállt a kisvárosban, ahol omlettet evett. Napóleonnak annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a városlakóknak, hogy gyűjtsék össze a tojásokat, és másnap készítsenek egy óriási omlettet az egész hadseregének.
Minden tojást pirosra festenek
A húsvét világszerte a sokszínű, díszített tojásokról ismert. Görögországban azonban azok, akik a húsvétot az ortodox hagyomány szerint ünneplik, lemondanak a színek keveréséről, amikor a tojásokat sok szín helyett egyetlenre, mégpedig vörösre festik.
A bíbor színű tojások kétszeresen is szimbolikus jelentőségűek, mivel a tojást az újjászületés jelképeként használják, a piros színt pedig Jézus vérének szimbólumaként, amely isten fiának diadalmas visszatérését jelzi.
A görögök igencsak kreatívan bántak a piros tojásokkal az évszázadok alatt, díszítésükre különböző árnyalatokat, bonyolult mintákat készítettek.
Száműzik a húst az asztalról
Míg a világ számos pontján úgy ünneplik a húsvétot, hogy az ünnepi asztalra sokféle finomság kerül az évszak minden ízével, Etiópiában ennek pont az ellenkezőjét teszik. Az országban ugyanis a nyugati egyház böjtjéhez hasonló böjti időszakot tartanak.
A régióban élő keresztények ünnepe ilyenkor a „Fasika"; az amhara szó húsvétot jelent, ami a húsvét vasárnapig tartó 55 napos időszakra utal.
Ebben az időszakban minden hús és állati termék lekerül az asztalról egészen a vasárnapi istentiszteletig, amikor a Fasika egy fergeteges, ételekkel és tánccal teli ünnepséggel ér véget.
Az etióp kopt keresztények a húsvéti vacsora elfogyasztásának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a karácsonyi vacsorának, és éppen ezért töltenek annyi időt a nagy napra való felkészüléssel.
Színes kültéri szőnyegek
A dél-guatemalai Antiguában színes „szőnyegekkel" borítják be az utcákat a nagypénteki körmenetre készülve.
A hosszú szőnyegek virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készülnek.
Ezeket gyakran olyan jelenetek díszítik amik valamilyen okból fontosak az őket készítő művészeknek, a vallástól kezdve a maja hagyományokon át egészen a guatemalai történelemig. Néhány ilyen „szőnyeg" akár fél kilométer hosszúra is nyúlhat, a művészek pedig gyakran előre elkészített sablonokat használnak a gyors összeállításhoz, mivel mindössze 24 órájuk van arra, hogy a nagypénteki körmenetet megelőző napon elkészítsék a művészi hatású szőnyegeiket.
Tűzijátékok és szekérrobbantás
Az olaszországi Firenzében a helyiek húsvétkor egy mintegy 350 éves szokást tartanak scoppio del carro néven, ami szekérrobbanást jelent, és amelynek az eredete egészen az első keresztes hadjárat idejére nyúlik vissza. Ilyenkor tűzijáték-rakétákkal raknak meg egy díszes szekeret, amit 15. századi színes jelmezekbe öltözött emberek vezetnek végig az utcákon.
Amint a kocsi a dómhoz ér, a firenzei érsek a templom belsejéből – a húsvéti szertartás részeként – meggyújtja a gyújtózsinórt, amivel kezdetét veszi a látványos tűzijáték.
Néhány mexikói hagyományt is tűzijáték kíséri; ilyen például a nagyszombati tűzijáték. A helyiek úgynevezett Júdás-égetést tartanak, amikor is Iskarióti Júdás óriási papírmasé figuráit tűzijáték-rakétákkal töltik meg, hogy aztán felrobbantsák azokat.
Átélik a keresztre feszítés kínjait
A Fülöp-szigetek az egyetlen délkelet-ázsiai katolikus ország, ezért érthető, hogy lakói nagyon komolyan veszik a húsvéti ünnepet. San Pedro Cutudban minden év nagypéntekén jónéhányan keresztre feszíttetik magukat, hogy átéljék Jézus kínszenvedését.
A katolikus egyház elítéli ezt a szokást, de ez a véres hagyomány makacsul tartja magát, és turisták ezreit vonzza az országba húsvétkor – olvasható az origo.hu-n.
És nem ők az egyetlenek: Mexikóban a Semana Santa (nagyhét) ünnepségen Jézus elfogásának, elítélésének és keresztre feszítésének drámai felelevenítése zajlik, és nagy megtiszteltetésnek számít részt venni a passiójátékban. Néhány régióban, mint például Taxcóban úgynevezett „penitenteseket” is bemutatnak, akik olyan személyek, akik bűnbánatukat és hitük bizonyítását azzal mutatják ki, hogy fizikai fájdalmat okoznak a testüknek, megkorbácsolják magukat, vagy keresztet cipelnek a hátukon – írja az origo.hu.
