Kultúra
A zsákba varrt öcs története rólunk, magyarokról is szól
Egy hanti mítosz, amelyet Schmidt Éva néprajzkutató szerint meg kell fejtenünk a jövőnk érdekében
Schmidt Éva a csütörtökön látható filmben elhangzó és Halmy György Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című filmkönyvében is olvasható hanti mítosz kapcsán így fogalmaz: „Egyike azon alapmítoszoknak, melyek teljes megfejtése jövőnk záloga.”
....és elkezdett a szemünk előtt alakulni a mítosz...
A történet a zsákba varrt öcsről szól. Ebben két hanti testvér közül az egyik felsőbb energetikájú, a másik medve-energetikájú. Az idősebbnek orosz felesége van. Az orosz nő puszta léte úgy hat erre a testvérpárra, meg egyáltalán erre az egész társadalmi közegre, hogy „a testvérek, mint az őrültek, egymás ellen mennek. Illetve a felső energetikájú, az elkezdi úgy kezelni a medveenergetikájú párját, mintha az ellenség lenne, nem a testvére”. - fogalmaz a filmben a néprajzkutató.
A fivér az orosz feleségét elküldi az orosz apósnak meg a sógoroknak a hadseregeiért. Azt mondja, azért, mert a testvére őt elárulja, és ezért kéri az oroszokat, hogy öljék meg. Az oroszok meg is ölik azon a környéken a hantikat, utolsónak az öcs marad, aki a végső leheletéig harcol. Őt nem ölik meg, hanem ló bőrébe kötik, és ló farkán hurcolják heteken át.
(A lóbőrbe varrás, lófarkán hurcolás ókori áldozati forma, amely azonban hanti forrásban, például a kondai fejedelmek hősénekében is előfordul.)
Még mielőtt az öcs a démonok táplálékává válna, a nagyobbik testvért akaratukon kívül megsértik az oroszok, és akkor ébred rá, ki is ő valójában, és hogy milyen értékes a testvére. Kiszabadítja az öccsét, akiben már alig van élet….
Schmidt Éva, aki 1993-ban jegyezte le ezt a mítoszt, úgy tartotta, mi magyarok is zsákba varrt életet élünk, erőnk blokkolva van. Megmaradásunk záloga, hogy a zsákból kiszabaduljunk, és ez által szellemi nagyságaink ereje, mozgástere is szabad legyen.
A filmben megszólal Schmidt Éva mellett többek között Pressing Lajos buddhista tanító és Kiss Anna költő. Pjotr Juhlimov a polnovati medveünnep egyik szent énekét adja elő, Kemény Rozália népdalt énekel, illetve Sólyomfi-Nagy Zoltán saját dalát adja elő a vásznon, és az esten majd élőben is.
Pressing Lajos a filmben ezeket mondja Schmidt Éva küldetéséről: „Én úgy éreztem, az ő feladata abban állt, hogy ebben a globalizálódó, kultúrákat átalakító és részben kiirtó XX-XXI.században az osztják kulturális és spirituális hagyományt átmentse.”
„Nézetem szerint ilyen körülmények között egy tradíciót megőrizni legfeljebb úgy lehet, ahogy ezt Éva csinálta: össze kell gyűjteni és megőrizni a vele kapcsolatos információt, bízva abban, hogy jön majd egy olyan generáció, amelyet már kevésbé nyűgöz le a mai extrovertált és technikai értékekre összpontosító civilizáció. S akkor jöhet majd egy olyan fordulat, amikor az emberekben ismét felébred az érdeklődés saját történelmük, saját múltjuk iránt. - fejtette ki a képkockákon Pressing Lajos.
"Az információ megőrzésére pedig a tudósnak jobb esélyei és módszerei vannak, mert a hagyományos módszer még feltételezte az élő átadást és a gyakorlatot. Az élő hagyomány csak a gyakorláson keresztül működik, csak ez által marad fenn az emberek emlékezetében. Ha nem gyakorolják, elhal." - tette hozzá.
„Éva azáltal, hogy nyugatra született, nyugati tudóssá vált, szert tett azokra a képességekre, eszközökre és technikákra, melyekkel a gyűjtés feladatát el tudta végezni úgy, hogy másik oldala, szibériai mélylelke vagy árnyékszemélyisége folytán képes volt a hagyomány átélésére is” - állapította meg Pressing Lajos, akit Schmidt Éva tanítójának tekintett.
A tavaly nyáron kezdődött rendezvénysorozat közvetlen aktualitását az adja, hogy július 5-én megnyílt Schmidt Éva tudományos archívuma, és megkezdődött a húsz évre zárolt anyag tudományos feldolgozása.
Július 4-én a tudós születésnapját a Szívkamrában egykori osztálytársai, valamint művészek és kutatók ünnepelték együtt, majd szeptembertől a Fészek Klubban kezdődött a mostani előadás- és vetítéssorozat, amelyen a jelenlevők Halmy György filmrendezővel keresik a választ a kérdésre, hogyan kel mind erőteljesebben életre Schmidt Éva szellemisége, és mit mozdít meg bennünk, mihez ad kulcsot vagy akár életfeladatot napjainkban.
A mostani esten közreműködők: Fürjes Katalin dob, Berényi Dávid színész, Vitalij Szigiljetov, hanti származású fiatalember, akinek a nagyapja sámán volt, és meghívott vendégként Sólyomfi-Nagy Zoltán néprajzkutató, sámánénekes.
