Kultúra

Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója 123 éve született

nevéhez olyan közismert művek fűződnek, mint például a Vuk, a Lutra, a Csí, a Hú, a Bogáncs, a Tüskevár és a Téli berek, vagy éppen a Ballagó idő és A koppányi aga testamentuma

Százhuszonhárom éve ezen a napon, 1900. január 25-én született Fekete István József Attila-díjas író, akinek nevéhez olyan közismert művek fűződnek, mint például a Vuk, a Lutra, a Csí, a Hú, a Bogáncs, a Tüskevár és a Téli berek, vagy éppen a Ballagó idő és A koppányi aga testamentuma.

Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója 123 éve született
Fekete István
Fotó: Facebook/Fekete István író – rajongói oldal

Fekete Istvánról nem árt megjegyezni, hogy Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8,7 millió példányban adták ki műveit magyar nyelven, külföldön pedig tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Nemcsak ifjúsági író volt, bár kétségtelenül számos könyvet szentelt a gyermekeknek és a fiataloknak, és ami nem utolsó dolog: tudott is a nyelvükön írni. Lehetséges, hogy ehhez a természet is segítségére volt, hiszen nagy vadászként sokat járta az erdőt-mezőt, figyelte az állatokat, és a vadászirodalomnak is egyik kiválósága volt. A közkedvelt író Göllén született, „Somogyországban”, apja iskolamesterként gazdálkodott is. Keményen nevelték. A család később Kaposvárra költözött, ahová akkor már Pisti is iskolába járt. Első „vadászélményeit” körülbelül 3 éves korában szerezte, ahogyan a Ballagó idő című életrajzi regényében is írta. 1917 végén önként bevonult katonának, és 1919-ig káplárként szolgált, 1926-ban pedig mezőgazdászként végzett a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián.

Tanulmányai után Bakócára került egy grófi birtokra, ahol segéd gazdatiszti állást kapott, itt ismerkedett meg feleségével is. A fiatal házasok Ajkára költöztek, ahol már vezető gazdatisztként dolgozott Fekete István, akinek munkája alatt fellendült a birtok. Fekete István kezdetben a Nimród című vadászújságba írt, körülbelül 1934 körül ébredt rá, hogy irodalmi pálya áll előtte és hogy vágyik is erre. 1936-ban megírta az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára A koppányi aga testamentumát, amellyel első lett. 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regénypályázatán, amelyre összesen 193 író küldte be pályaművét, a Zsellérek című regénye kapta a 3000 pengős első díjat.

Fekete István otthonában
Fekete István otthonában
Fotó: Gölle

1946 tavaszán indexre került, a politikai rendőrség, az ÁVO is bántalmazta. Később a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, ahol több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. Ezután politikai okokból könyveit nem adták ki, állandó állást sehol sem kapott, alkalmi munkából tartotta el családját 1951 őszéig, amikor tanári álláshoz jutott. Ezután számos kiváló ifjúsági regényt írt, amelyekben az ember és a természet igazi viszonyát hűen ábrázolta. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk. Nagyon erős dohányos volt, ami miatt 1968-ban már kapott egy szívinfarktust. 1970-ben újabb infarktus következtében hunyt el.

Lánya, Edit és fia, István Ajkán született. Fekete Edit középiskolai tanulmányait a budai Sacré Cœur-rend leányiskolájában végezte, majd 1949 ben, alig 18 évesen a Sacré Cœur-rend tagja, apáca lett, s még ebben az évben Ausztriába emigrált, mert feloszlatták a rendet. István fia a gödöllői Premontrei Gimnáziumban tanult, az 1956-os forradalomban való szerepe miatt 1956 decemberében elhagyta az országot.

Kapcsolódó írásaink