Kultúra
„Én sem vagyok vadlövő vadad”
A Sámánösvényen című dokumentumfilm vetítésével és a fa szimbolikájáról, valamint a Dozmati regösénekről szóló előadással folytatódik a Schmidt Éva Emlék-idő sorozat
Halmy György Ősök ösvényén II. – Sámánmese (2006) című filmjének vetítése előtt a rendező tart előadást a film születéséről és mindarról, amit ma mondhatnak nekünk Schmidt Éva 1993-ban rögzített gondolatai, intelmei, szellemi végrendelete, illetve a régi hanti és manysi folklór szövegek, amelyek a filmben elhangzanak.
Ezúttal a 2002-ben elhunyt néprajzkutató arról beszél a filmben, amivel számtalan kutató nem tud szembenézni: a tudós mellett mindenkiben ott van a másik, a mágikus ember is. Schmidt Éva a képkockákon színt vallott: számára az a másik ember és a másik világ, a transzcendens világ számított valóságosnak.
Lapunk kérdésére Halmy György elmondta, hogy rendezőként tudatosan választotta alkotótársaival a film tárgyilagos hangvételét, és most is úgy érzi, jól döntöttek annak idején. Ezzel megtalálták a későbbi filmek hangvételét is.
Mint kifejtette, ő maga a Dozmati regösének révén értette meg, mit jelent az Ősök ösvénye, és mit jelent azon járni. Úgy érzi, ez a csodálatos archaikus szöveg és dallam, valamint a történetben rejlő ősrégi titok sokféle embert rávezethet arra, miképpen tudatosítsa magában a kapcsolódást az ősökhöz, a réges rég kezdődött történethez, amely még ma sem zárult le.
Az esten felhangzik majd Berényi Dávid színművész és Fürjes Katalin dobos előadásában a Dozmati regösének, amelyet minden évben előadnak a Vas megyei település férfijai:
„…Noha kimennél, uram, Szent István király,
Halászni, vadászni, madarászni.
De ha nem találnál sem halat, sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál csodafiúszarvast.
Hej regülejtem, regülejtem.
Ne siess, ne siess, uram, Szent István király az én halálomra.
Én sem vagyok vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok az Atyaistentől hozzád követ.
Hej regülejtem, regülejtem….”
Az előadás a fa szimbolikájával is foglalkozik. Mint Halmy György kifejtette, egy egyszerű mese, amely a fa átváltozásáról szól, elindíthatja a hallgatóságot azon az ösvényen, amelyen az ősök jártak, akik tudatosan választották azt az életet, amelyben összekötötték őket egymással, a természettel, az összes idősíkkal és a láthatatlan világgal a mesék, mítoszok, a régmúltban gyökerező történetek.
Az esten Varga Klára mesemondó előadásában elhangzik Pápai Istvánné Páhi Emma, a Magyar Népművészet Mestere, karcsai mesemondó (1932–2012) A legény és a szárnyas medve című életmeséje (1995), valamint saját meséje Schmidt Éváról.
Közreműködik: Vitalij Szigiljetov hanti hagyományőrző.
