Kultúra
Egy soha nem látott pillanat: Cseh Tamás és Cseh András
– A történet egyszerű: ha az ember érdekes emberek munkáival foglalkozik, újabb érdekes emberekkel fog találkozni – mesélte Katkó Tamás fotóművész, miközben egy fotót mutat, amelyen Cseh Tamás, valamint fia, Cseh András festőművész állt jókedvűen a kamera elé. A felvétel 2008. október 2-án készült, és aki hisz a véletlenben, bólinthat: Fortuna műve a keletkezés.
– Balás Eszter kiállítását készítettük elő – folytatta a visszaemlékezést Katkó Tamás –, és amikor felkerestem a Százados úti művésztelepen, megemlítette, hogy van egy albérlője, aki tehetséges művész, neki is kéne egy kiállítást rendeznünk. Ez megtörtént, Cseh András kiváló anyagot mutatott be a Ferenciek terén, ahol annak idején a Kolta Galéria működni kezdett.
A Cseh Tamással való személyes ismertség azonban jóval korábbra nyúlik vissza.
– Úgy emlékszem, 1976-ban láttam először Cseh Tamást színpadon – mesélte a fotó szerzője. – Lenyűgözött, amit láttam, attól fogva rendszeresen látogattam az előadásokat. Hatott rám a 25. Színház varázsa is, mindaz, amit ez a különleges társulat jelentett, de Tamást követtem azután is, hogy már más projekten dolgozott. Szerintem nyilvánvaló, hogy a sikeréhez szükség volt Bereményi Géza szövegeire, ugyanakkor bámulatra méltó, mennyire hitelesen tudta életre kelteni barátja dalszövegeit. Bereményi ugyanis mindig saját magáról, a családjáról, a saját történet- és irodalomszemléletéről írt dalokat.
Katkó Tamás elárulta, a rajongásból végül személyes kapcsolat lett, sok-sok beszélgetéssel.
– Mindig találtam valami – akár személyes, akár szakmai – ügyet, amiért találkozhattunk – mesélte. Nagyon sok emlék jutott eszembe erről a képről most, hogy előkerült.
