Kultúra
Tél, tea, századforduló
Ritka esemény, hogy egy képzőművész kifejezetten az évszakhoz igazítsa legújabb kiállítása tematikáját. Márpedig Koltai Emese erre vállalkozott. Amint arról Bézi Péter kurátor a Hotel Benczúr Munkácsy termében december 16-án megnyitott tárlaton beszélt, az anyagot szeptemberben kezdte az alkotó előkészíteni, és már akkor eldőlt, hogy téli hangulatot árasztó képek kerülnek majd a falra.
Koltai Emesének a téli időszak mellett van egy másik kötődése: a századforduló képi világa. Fontos tény, hogy a művész felsőfokú művészeti tanulmányait Ravennában kezdte, majd itthon, a képzőművészeti egyetemen folytatta, így inspirációit nem elsősorban abból az absztrakt hagyományból meríti, amit itthon jól ismerünk. Szereti a meleg színeket, örömmel ábrázol kedves, néha nosztalgikusnak ható jeleneteket, egyáltalán az emberek, állatok és az emberek által benépesített terek megjelenítése számára természetes. Az embert vagy az ember keze nyomát akkor is felfedezhetjük a képen, ha történetesen az csak egy kerítésnek támasztott, behavazott kerékpárt ábrázol vagy bármilyen más mindennapi használati tárgyat. A technikát illetően is bátran merít az impresszionizmus és a szecesszió korának festészetéből.
„Minden kép tele van élettel és színnel – magyarázta a kiállítást megnyitó Gömöri Csaba. – Érthető, hogy Emese ezt a korszakot választotta, hiszen ez Magyarország számár a boldog békeidőket jelentette, a gazdasági fejlődést, a polgárosodást, a kultúra szerepének erősödését, tehát egy nagyon szerethető korszakról van szó. Emese egyébként néhány munkáján családtagoknak is emléket állít, a családi legendáriumokból ismert nagy- és dédszülők kerülnek elő egy-egy ábrázolt jelenetben.”
Az alkotó saját képeiről beszélve gyakran említi a szabadság és a boldogság keresését. Elsőre úgy tűnik, minderre már rá is talált, hiszen – ahogy a méltató említette – festményei békét, szeretetet, boldog világot sugároznak. De alaposabb szemlélődéssel mélyebb rétegeket is felfedezhetünk rajtuk.
„Ezen a kiállításon számomra a legfontosabb az Útkeresés című kép – magyarázta érdeklődésünkre. – Ez egy pici festmény, szinte elvész a többi között, úgy is helyeztem el, hogy a látogató ne találja meg azonnal. A kompozíción nem tűnik fel azonnal az az átjáró, amely egy másik, az előtérben jól látható világ mögött húzódik. Ez az átjáró vezet át egy boldog világba.”
A kiállítás január 31-ig látható a Benczúr utca 35. alatt a Munkácsy teremben.