Kultúra

Kövér László: Emlékezet nélkül nincs közösség

A Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje

A 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több, mint múzeum, hanem napjainkban is. Ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon – hangsúlyozta az intézmény alapításának 220. évfordulóján, csütörtökön az Országgyűlés elnöke.

Kövér László: Emlékezet nélkül nincs közösség
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Magyar Nemzeti Múzeum három korábbi főigazgatóját ábrázoló domborművek felavatásán a múzeum alagsorában, a Pulszky Terem melletti előtérben
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Kövér László a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett, évfordulós konferencia szünetében, az intézmény három korábbi főigazgatójának, Fejérpataky Lászlónak, Hóman Bálintnak és Zichy Istvánnak emléket állító domborművek ünnepélyes átadása előtt elmondta, a múzeumnak változatlanul be kell töltenie alapításkori hivatását, hogy maradjon a nemzet Kárpát-medencei hatókörű szellemi honvédelmének korszerű erődje.

„Mindezt az idők járásához igazodva, szakszerű és hatékony módon. Mindehhez a felelős nemzeti politikának nemcsak sok sikert kell kívánnia a Nemzeti Múzeum vezetésének, hanem biztosítania is kell az intézmény részére a kitűzött cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket. Bármennyire is nehéz költségvetési idők köszöntenek is ránk, szellemi erődeinket meg kell védenünk, azok nem kerülhetnek idegen kézre” – fogalmazott a házelnök.

Mint kiemelte, az információtechnológiai fejlődés eredményeképpen az emlékezet és az azt megalapozó identitás fölötti uralom mára a leghatékonyabb hatalompolitikai eszközzé vált, annak eszközévé, hogy emberek egy csoportja a tulajdonukban vagy befolyásuk alatt álló tudatipar – azaz oktatás, kultúra és média – révén a saját akaratukat, érdekeiket és értékeiket világszinten elfogadtassák, rákényszerítsék embertársaikra.

Emlékezet nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs közakarat, közakarat nélkül nincs közhatalom, közhatalom nélkül nincs demokrácia, csak önkényes magánhatalmak uralma van – mutatott rá.

Kövér László elmondása szerint a magánhatalmakkal szemben kizárólag az öntudatos közösségek tudnak szembeszállni, erre pedig a családi, a vallási vagy a nemzeti közösségeknek van a legnagyobb esélyük.

A házelnök hozzátette, ez a magyarázata annak, hogy a nyugati világban mindenhol ostrom alatt áll az emberi emlékezet és a legerősebb emlékezettel bíró közösségek, ezért is szükséges, hogy a Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje maradjon a következő kétszáz esztendőben is.

Mint felidézte, a magyar reformkor eljövetelét hirdető „első szívdobbanások” egyike a Nemzeti Múzeum megalapítása volt.

Nem véletlen, hanem sorsszerűség, hogy 1848 márciusában a Nemzeti Múzeum udvara a nemzet főterévé vált, hogy az idegen közjogi uralom alól felszabaduló első népképviseleti magyar országgyűlés felsőháza a Nemzeti Múzeum épületében ülésezett – emelte ki.

„Az elmúlt több mint két évszázadban a Nemzeti Múzeum is mindig csak annyira élt, amennyire a szabad Magyarország élt. Ha emelkedett az ország és a nemzet, emelkedett és gyarapodott a múzeum is, ha szenvedett a haza, sínylődött a magyar emlékezet háza, azaz a Magyar Nemzeti Múzeum is” – fogalmazott.

A házelnök elmondása szerint az a három kiemelkedő főigazgató, akik emléke előtt mától domborművek tisztelegnek, az 1916 és 1944 közötti időszakban állt az intézmény élén, amikor az első világháború, a bolsevik rémuralom, a román megszállás, Trianon, az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság, a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás közepette viselték vállukon a Nemzeti Múzeum iránti legfőbb vezetői felelősséget.

„L. Simon László főigazgató úr szerencsés ember tehát, hiszen a jövőre nézve bőségesen van miből lelki erőt merítenie” – közölte Kövér László.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: Fejérpataky László, Hóman Bálint és Zichy István arcképét a Kossuth tér újjászületésében is jelentős szerepet vállaló Elek Imre szobrászművész öntötte bronzba; a domborművek a Pulszky Terem melletti előtérben láthatók csütörtöktől.

Kapcsolódó írásaink

Gyereknap a Magyar Nemzeti Múzeumban

ĀA Magyar Nemzeti Múzeum vasárnap fél 11-től kincsvadászattal, régészeti homokozóval, szülőmegőrzővel, tárgykészítő foglalkozásokkal, mesékkel és más programokkal várja a látogatókat a múzeumban és a Múzeumkertben