Kultúra
Grammy-díjas hegedűs lép fel a MÁV Szimfonikusokkal
Ötéves korában kezdett hegedülni, csodagyerekként vált híressé

A műsorban Enescu, Brahms és Csajkovszkij művei hangzanak el Keller András vezényletével – közölték a szervezők.
Augustin Hadelich 1984-ben született Olaszországban. Ötéves korában kezdett hegedülni, csodagyerekként vált híressé. Tanárai között olyan neves hegedűművészek voltak, mint Uto Ughi és Igor Ozim.
Tizenöt éves korában egy tűzben súlyosan megsérült, de egy év kihagyás után folytatta tanulmányait. A livornói Mascagni Konzervatórium után a New York-i Julliard Akadémián szerezte meg diplomáját, azóta az Egyesült Államokban él. Az Indianapolisi Nemzetközi Verseny megnyerése (2006) után fellépett Amerika számos nagyvárosának zenekaraival (New York, Los Angeles, Boston, Cleveland, Chicago, Philadelphia, San Francisco, Montreal, Toronto), de Európában (München, London, Amsterdam) és Ázsiában (Tokió, Hongkong) is gyakran koncertezik.
Technikáját, költői érzékenységét és pompás hangzásvilágát mindenütt elismerés övezi. Hangszere az 1744-ben készült „Leduc/Szeryng” Guarneri del Gesu hegedű.
A MÁV Szimfonikus Zenekarral Brahms D-dúr hegedűversenyét adja elő. A művet 1879. január 1-jén mutatták be Brahms barátja, Joachim József szólójával, a szerző vezényletével Lipcsében, a Gewandhaus zenekarával. A kritikusok azt írták róla, hogy nem a hegedű számára, hanem a hegedű ellenére komponált a mű. Kifogásolták a zenekari szövet vastagságát, az együttes szerepének túlsúlyát, a lassú tétel nagy oboaszólóját.
A szólóhegedűs számára rendkívüli feladatot jelent a darab eljátszása, magas fokú hangszeres tudást és muzikalitást igényel. A szólóhangszer ebben violino principale – uralkodó hegedű, de mindvégig harmóniában a zenekarral.
A hangverseny nyitányaként George Enescu I. Román rapszódiája csendül fel, amelyben a szerző egy sor népi táncdallamot dolgoz fel. Az est befejezése Csajkovszkij utolsó műve, a h-moll szimfónia, amelyet a szerző Patetikus jelzővel ruházott fel, és amelynek bemutatóját mindössze nyolc nappal élte túl. A különböző karakterű három tétel után az utolsó tétel drámai halálzene.
A hangverseny karmestere Keller András hegedűművész, a Concerto Budapest vezető dirigense. Művészi munkásságát Liszt-díjjal, érdemes művész címmel, Bartók–Pásztory-díjjal, 2021-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el.