Kultúra

Két világ határán rekedve

A borsodi mélyszegénységből hosszú út vezet az A38 Hajóig

Cottbusban a legjobb ifjúsági film és a legjobb első film díját nyerte el Bernáth Szilárd Larry című játékfilmje, amelyet december 1-től láthatunk a magyar mozik műsorán. 

Két világ határán rekedve
A Larry című Cottbusbankét díjat nyert filmben Ádámot a birkapásztorból lett rappert Vilmányi Benett alakítja
Fotó: Mozinet

Valahol a borsodi végeken él egy cigány fiú: Ádám (Vilmányi Benett). Apja rendőr, néhány éve még alkoholista volt, de már egy újkeresztény gyülekezetben próbál mentálisan megkapaszkodni. A fiú anyja mélydepresszióba süllyedt, öngyilkos lett már régen. Ádám birkapásztor egy helyi gazdánál. Más lehetősége nincs a környéken. A helyi gyárat éppen bezárták, anélkül, hogy a dolgozókat kifizették volna. Ez sem tűnik túl biztatónak.

Ádám óvodás kora óta dadog. Olyankor megfagy a nyelve – így mondja el a nevelőanyjának, mit él át olyankor, amikor izzadságos erőfeszítéssel  próbál  valamit elmondani a külvilágnak.

Ádám mégis rappel. De csak akkor, amikor más nem hallja. Megvárja, hogy a hídon átdöngessen a vonat, és amikor a legnagyobb a zaj, csak akkor meri elrappelni a maga költötte szöveget. A birkák közt az ólban is rappel. Szinte hihetetlen, de az apja mindebből semmit nem vesz észre.

A fiú a helyi menő rapperhez, Csala Dohoz (Onofer László) fordul, aki felfedezi a tehetségét, videót készít neki, fellépni hívja, és benevezi egy országos tehetségkutató versenyre. Larry rapper néven, saját szövegével sikert arat az interneten, záporoznak a lájkok, a megosztások, az elismerő kommentek, és az élő döntőbe is beválogatják, ahol tízmillió forint és egy autó a fődíj. Ennyi pénzből már lehet, ki tudná a fejét dugni a lekvárból.

De nagyon hosszú az út Borsodtól Budapestig, dadogástól az országos szereplésig.

Ádám fellép az idősotthonban, aztán a helyi kocsmában és a szórakozóhelyen is, végül elmegy a telepi cigányokhoz, énekelni, táncolni,  abba a világba, amelyből a családja már kikapaszkodott, de mégis itt vannak számára a gyökerek, nagyon drukkolunk neki, hogy most aztán hagyja el a gátlásait, de persze isznak, füveznek, verekednek, kijönnek a rendőrök, a fiút bilincsben viszik el, és azt sem tudjuk eljut-e a fővárosba.

Mire elindulhatna, addigra összeomlik egy világ az apjában, aki azt akarta, hogy földet vegyenek, és együtt műveljék meg, és megjárja a poklot az egész család: apa, fiú, mostohaanya (Szandtner Anna).

Ádám-Larry sorsában, drámájában többféle nehéz mintázat csomósodik össze. A borsodi végekre már nem sok jut a civilizációból. A gazdasági szférának az alulképzett munkaerő nem kell, talán még túl messze is van mindentől BAZ megye egynémely zuga. Cigánynak lenni ilyen közegben sokszoros hátrány, kitörni nehéz, aki kitör, azt sokan nem fogadják el a régi világában maradottak közül. Kevés a segítő kéz. A biztonságosabb településeken, ahol nem élethalálharc az élet minden napja, nem is értik, nem is érzik, honnan, miből jönnek ezek az emberek.

Ádám sorsa az is, hogy az apja el sem tudja képzelni, hogy a fiú elmenjen otthonról, és rapper legyen. Sok családban probléma ez, hogy bár évtizedek óta nyitott társadalomban élünk, a szülők, felmenők a zárt társadalomra jellemző életstratégiákhoz ragaszkodnak, vagyis mindenkinek ott kell maradnia és ott kell boldogulnia, ahol született.

Ádám legyőzi a dadogását, apja ellenállását, és az összes többi akadályt, de ennyi még nem elég
Ádám legyőzi a dadogását, apja ellenállását, és az összes többi akadályt, de ennyi még nem elég
Fotó: Mozinet

De a gyerekek mégis mennek. Vagy azért mennek, mert ahol élnek, nincs lehetőség, vagy azért is mennek, mert nem akarnak úgy élni, ahogy a szüleik mellett élhetnének, és úgy sem akarnak élni, ahogy a szüleik élnek. Hatalmas terheket, kollektív sebeket, generációs traumákat, elavult mintákat visznek a hátukon, és oldják rappel vagy bármi mással. Hogy ne őrüljenek meg.

Egyszer valakinek el kellett mondania ezt a történetet, gyönyörű képsorokkal követve a pokolbéli utakat, mert minden elmeséléssel, minden meghallgatással, minden megnézéssel tisztulnak, gyógyulnak a történetek. A borsodi cigányfiúké is, meg az a történet is, amelyben éppen ott tartunk, hogy nem elég értékes az ember, nem eléggé érték a tehetség és az sem, amit hozzátesz, hozzátehetne a világunkhoz. Így lehetséges az, hogy egy kiemelkedően tehetséges fiú vagy lány elindul, mindent megtesz, hogy kikapaszkodjon, hogy megérkezzen, de mégis két világ határán reked, ahol bármi megtörténhet vele. Mert nincs meg a háttere ahhoz, hogy újabb harcokat vívjon meg az idegen terepen. Nem véletlenül énekli Baksa Soós János József Attila Nincsen apám-versét a filmben, amelyben számos rapszöveg is elhangzik. 

Az apa (Thuróczy Szabolcs) egy keresztény szektában keres magának mentális kapaszkodót
Az apa (Thuróczy Szabolcs) egy újkeresztény gyülekezetben keres magának mentális kapaszkodót
Fotó: Mozinet

Vilmányi Benett hitelesen, megélten ábrázolja a reménytelenségből fakadó fájdalmat, a jóra törekvést, a küzdelmet a nyomorúsággal és a dadogással. Thuróczy Szabolcs tud nehezen szerethető, erőszakos, érzéketlen apa lenni, aki mégis tragikus hős. Szandtner Anna  rémisztően csúf, lilára tetovált szemöldökével, beesett arcával, de simogató nőiességével, odaadásával mégis széppé TUD változni a néző szemében.

Larry – magyar játékfilm (2022)

Rendezte: Bernáth Szilárd

8/10

Kapcsolódó írásaink