Kultúra

A tudomány ünnepe: a valóság ünnepe

Magyarországnak van mire büszkének lenni, korszakalkotó tudósokkal büszkélkedhet, akik nélkül szegényebb lenne a világ. Róluk és a tudomány fontosságáról szól a Magyar Tudomány Ünnepe, amelynek programsorozatát csütörtökön nyitották meg az Akadémián.

A tudomány ünnepe: a valóság ünnepe
Magyar Tudományos Akadémia
Fotó: MH

A tudomány a valóság ismeretére és szeretetére nevel. A tudomány ünnepe tehát: a valóság ünnepe – fogalmazott köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön, a Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségén.  Az MTI tudósítása szerint kiemelte: „Csak a tudomány által leírt valóság ismerete és az annak bázisán való közös cselekvés hozhat megoldást a szorongató globális válságokra, legyen szó a felmelegedésről, egy új vírusról vagy a társadalmi feszültségek békés kezeléséről” – emelte ki az MTA elnöke a programsorozat nyitóünnepségén, amelynek idei mottója: Tudomány: út a világ megismeréséhez.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke felidézte, hogy a Magyar Tudomány Ünnepét immár 19. alkalommal szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.

„Az egyetemes tudáskészletben markánsan benne van a magyar elme produktuma. Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Gábor Dénes vagy Karikó Katalin korszakos felfedezései nélkül sokkal szegényebb lenne az emberiség” – emelte ki köszöntőjében Novák Katalin köztársasági elnök, amit Király András, a Köztársasági Elnöki Hivatal tervezésért és elemzésért felelős igazgatója olvasott fel az ünnepségen.

Kapcsolódó írásaink

A magyar tudomány ünnepe

ĀA magyar tudományt negyedszázada, 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a MTA megalapítására