A gondoskodás, az egyensúly és a biztonság szerepel a polgári kormányok döntéseinek fókuszában

Csák János kijelentette, a polgári kormányok döntéseinek 95 százaléka a négy örök, tértől és időtől független „emberi jót” szolgálja. A miniszter ezek közé sorolta a kötődés, azaz a valahová tartozás „legmélyebben élő emberi szükségletét”, a gondoskodás képességét, az egyensúlyt, valamint a béke és a biztonság igényét.

„Azt szeretnénk, hogy minél több ember, minél több magyar részesedjen az emberi jókból” – mondta a miniszter, aki részletesen ismertette az általa vezetett, az innovációért, tudománypolitikáért, felsőoktatásért, szakképzésért, vállalkozásfejlesztésért és családpolitikáért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium fő célkitűzéseit, valamint a látszólag különböző területek közötti összefüggéseket.

Az innováció és a szakképzés céljának az élet megkönnyítését nevezte, majd szólt az értékeket továbbvivő intézmények, az egyházak, iskolák, egyetemek támogatásának fontosságáról.

Ez a Fidesz filozófiája, és mindenki szövetséges, aki ebben benne van – hangoztatta Csák János.

A politikus kitért arra, hogy 2010 óta a kormány szerint a társadalom „újratermelésének magva, az értékek átadásának középpontja” a család.

Családok nélkül nincs közösség – jelentette ki a miniszter, majd ismertette a polgári kormányok családpolitikai eredményeit.

Ezek között említette, hogy 12 év alatt 1,2-ről 1,6-ra nőtt a termékenységi ráta, erősítették a családi infrastruktúrát, óvodák, bölcsődék épültek, valamint családi adózást vezettek be.

Leszögezte: családpolitikát nem lehet erős gazdaság nélkül folytatni. A gazdaságpolitika egyik céljaként jelölte meg, hogy a jelenlegi 53 százalékról 2030-ra 75 százalékra növeljék a magyar kis- és középvállalkozások hozzáadott értékének arányát.

Csák János további célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 6000-ről 9000-re nőjön az egymillió lakosra jutó, elsősorban élet- és természettudományi végzettségű kutatók aránya. E cél elérésének érdekében építettek be ösztönzőket a felsőoktatásba – utalt az egyetemi modellváltásra a miniszter, jelezve, hogy Magyarország egyedülállóan nagy összeget fordít a felsőoktatásra.

Beszámolt arról is, hogy olyan új szakképzési rendszert hoztak létre, amelynek már jól látszanak az eredményei. A tárcavezető egyúttal bírálta, hogy a nyugati civilizáció közfelfogásában degradálódott a szakmunka.

Vizi E. Szilveszter, az eseményt szervező Magyarország Barátai Alapítvány elnöke köszöntőjében a többi között arról beszélt: a konferencia 25 országból, mind az öt kontinensről érkező résztvevőit egyesíti, hogy magyarok vagy szeretik Magyarországot.

„A kultúra az, ami minket összetart” – hangoztatta.

Úgy fogalmazott: Magyarország jövője attól függ, hogy a szellemi tőkét úgy tudjuk felhasználni, hogy az „extraprofit” az országban maradjon.