Kultúra
Ma kétszáznegyven éve írták alá a Műegyetem alapító okiratát
Konsztantyin Novoszelov, a Manchesteri Egyetem Nobel-díjas tudós az jubileumi ünnepségen veszi át a neki megítélt Neumann János professzori címet
Az Institutum Geometricum intézetét az uralkodó 1782-ben a tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, tizenkét évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben.
A rendeletben az alapítás indoklásán kívül még egy fontos határozat található, amely Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Ez az intézkedés az újonnan alapított intézet rangját és a mérnöki munka presztízsét emelte, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.
Az 1871/72-es tanévet a Műegyetem már új szervezeti rendben kezdte meg. Az ekkor megalakult Királyi József Műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. 1902-ben kezdődik a lágymányosi kampuszra költözés: először a kémiai, majd az elektrotechnikai és fizikai, 1909-re pedig Hauszmann Alajos tervei alapján a Műegyetem rakparton álló központi épület, majd a könyvtár készülnek el.
Az egyetem neve 2000. január elsejétől Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Műegyetemet ma a nemzetközi rangsorokban az első számú magyar műszaki képzőhelyként jegyzik, globálisan a világ egyetemeinek első 2–5 százalékában foglal helyet, ugyanakkor a tudományterületi és szakterületi rangsorokban több képzése is a legjobb 1 százalékban van, és minden nyolcadik hallgató más országból érkezik, hogy a Műegyetemen szerezhessen mérnöki, gazdasági vagy természettudományos diplomát. A 2022 szeptemberében induló képzésekre a BME-re összesen 10879-en jelentkeztek, ez az országos jelentkezői létszám mintegy 10 százaléka. Az egyetem nyolc karán mintegy ezerkétszáz oktató dolgozik ezerszáz munkatárs közreműködésével ötezer tantárgyon és tízezer kurzuson minden félévben, hogy több mint húszezer hallgatót készítsen fel a jövő kihívásaira.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az első elődintézményének alapítási évfordulóját és elmúlt közel két és fél évszázados történetét sokszínű rendezvénysorozattal ünnepli.
A BME a 2022. szeptember 2-i ünnepi tanévnyitón is megemlékezik az évfordulóról. Az
eseményen Konsztantyin Novoszelov, a Manchesteri Egyetem Nobel-díjas professzora a BME szenátusa és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által odaítélt Neumann János professzori címet veszi át. A grafénkutatási eredményeiért Nobel-díjjal elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov előadást tart a Műegyetem Dísztermében szeptember 5-én, 10 órától.
A Műegyetem Az elemi részecskéktől a világűrig címmel kiállításon mutatja be történetét és eredményeit a BME Központi épületében található látogatóközpontban. A tárlat ingyenesen látogatható minden hétköznap. Áprilisban emlékérmét adott ki az évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Bank. Az intézményi jubileumot, valamint a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és a Műegyetemi kórus évfordulóját nagyszabású koncerttel ünnepelte a BME a Müpa-ban május 23-án. A BME karai, tanszékei számos évfordulós eseményt rendeztek. A jubileumi évhez kapcsolódó új kezdeményezés a BME Művészeti Rezidenciaprogram elindítása a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Magyar Nemzeti Bank támogatásával.
