Kultúra

Híres építésze előtt tiszteleg Tata

Folytatódnak a Fellner-emlékév tudományos konferenciái, a rendezvénysorozat utolsó, tatai állomásán még a mostanra elpusztult városi épületek is megelevenedtek.

Híres építésze előtt tiszteleg Tata
A tatai Esterházy-kastély
Fotó: Csikós Gábor / Kuny Domokos Múzeum

A Fellner Jakab Emlékév programjainak sorában immár harmadik alkalommal invitáltuk tudományos konferenciára az érdeklődőket, a tanácskozás ezúttal a „Kortársak és mecénások” számba vételével zajlott – mondta lapunknak Stegmayer Máté történész, a tatai Kuny Domokos Múzeum történeti muzeológusa a Fellner Jakab (1722–1780) születésének háromszázadik évfordulója alkalmából tartott konferenciasorozat legutóbbi állomásán.

A szakember kiemelte: a fókusz szándékosan került a fellneri életműnek a mester pályáját aktívan alakító, történelemformáló személyekre és a leszármazottakra, hiszen a neves tatai építész és a város mai élete között ők jelentik az összekötő kapcsot. Mint fogalmazott: Tata városképének kereteit maga Fellner tette le, a fejlődés ezeken az alapokon indult el, és csaknem minden épületéhez fontos események, a település identitásformáló, több száz év történéseit felölelő helytörténeti kutatások kötődnek. A Fellner-hagyaték így kelhetett önálló életre, és örökíthette tovább saját magát – összegzett Stegmayer Máté.

Ismert, hogy idén emlékévet rendezett Fellner Jakab születésének tricentenáriuma alkalmából Tata város és a Kuny Domokos Múzeum. Ennek részeként konferenciasorozatra, múzeumpedagógiai és más interaktív, a fiatalokat megszólító programokra került sor, valamint kiállítás is készült.

A szervezők célja, hogy a morvaországi származású mester, a magyarországi barokk építészet egyik legjelentősebb alakjának életműve ismét előtérbe kerüljön. Fellner – akinek Tata mellett jelentős szerepe volt Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában – a tatai uradalom építészeként az Esterházyak birtokán kezdte pályáját.

Az ő tervei szerint valósult meg a város Szent Kereszt Plébániatemploma, de számos egyéb munka is tehetségét dicséri: fogadók, malomépületek, istállók, lakóházak. Az uradalmi építési iroda vezető mestereként fő művei közé sorolható Tatán a tóparti Esterházy-kastély, valamint a piarista társház, távolabb tekintve pedig az egri líceum és a veszprémi püspöki palota.

Stegmayer Máté, történeti muzeológus
Stegmayer Máté, történeti muzeológus
Fotó: Csikós Gábor / Kuny Domokos Mú

Stegmayer Máté, a Kuny Domokos Múzeum történeti muzeológusa konferenciaelőadásában beszélt Fellner Jakab örököseiről és az örökség átadása körül keletkezett perről, amelyben Fellner gyermekein keresztül láttatta az építőmester hagyatékát.

Kutatásának egyik nagy eredményeként – a rendelkezésre álló írott dokumentumok, rajzok, térképek, valamint régi tatai fényképek alapján – sikerült azonosítania azokat az ingatlanokat – közöttük Fellner saját házát és építési irodájának helyét is –, amelyek a mai városszerkezetben már nem láthatók. Mint fogalmazott, mindez a helytörténeti kutatásokon túlmutatóan a lokális identitás erősítéséhez is hozzájárul azáltal, hogy a Tata jelentős egykori lakójához és építőmesteréhez köthető házak, malmok helye megelevenedik.

Fülöp Éva Mária, agrártörténész, a Kuny Domokos Múzeum korábbi igazgatójának előadása az Esterházy-család grófi ágának birtokszervező tevékenységével, azon belül is Balogh Ferenc jószágigazgató munkásságával foglalkozott. Balogh az uradalmi szervezet élén jelentős szerepet töltött be a nagy kiterjedésű Esterházy-uradalmak igazgatásában, gazdasági szervezésében és építkezéseinek irányításában is – haláláig a legfontosabb kapcsot jelentette az uradalom és Fellner Jakab között.

Balogh emellett az ifjú kőművesmestert számtalan megbízással elhalmozó, korának kiemelten tájékozott és művelt személye volt, az Esterházy-család nagy tekintélyű bizalmasa. Fülöp Éva előadása rávilágított arra, mit jelentett a jószágkormányzó alakja Fellner Jakab életművében.

Eszterházy Károly egri püspökről, Fellner Jakab egyik legjelentősebb mecénásáról tartotta előadását Mihalik Béla, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos titkára. Elmondta: Eszterházy rekatolizációs törekvéseit a 18. század egyik leglátványosabb fejlődése kísérte az egri egyházmegyében, amelynek a szóban forgó főpásztor az utolsó püspöke volt, hiszen az egyházmegye Eszterházy halálát és egy rövid üresedést követően érseki rangra emelkedett. A barokk kori megújuláshoz elengedhetetlen templomépítési munkákkal Fellner Jakabot bízta meg, akinek típustervei a későbbi építészek számára is mintát jelentettek.

Hozák Attila helytörténet-kutató történelemtanár, a naszályi Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola igazgatója Fellner Jakab egyik unokájának, Rigler Teréziának férjéről, Angyalffy Mátyásról beszélt. Angyalffy korának kiemelkedő gazdasági szakembere, agronómus, mezőgazdasági szakíró, a keszthelyi Georgikon tanára volt, akit azonban saját kora sokáig vonakodott elismerni. Idősebb évei hozták meg számára a szakértelméhez méltó tekintélyt.

A tudományos eseménynek, amelyre a tatai Barokk Fesztivál keretében került sor, az Esterházy-kastély adott otthont, a konferencia vendégeit pedig a Platán Étterem vendégelte meg a tanácskozás szünetében.

A négy részből álló, Fellner Jakab korát és jelentőségét tárgyaló tudományos konferenciasorozat most lezajlott harmadik részével a tatai tudományos program véget ért, a sorozat záró eseményére majd Veszprémben kerül sor szeptember 30-án, ekkor a műemlékvédelmi épületkutatásokon lesz majd a fókusz.

Kapcsolódó írásaink