Kultúra

Szerzői jogi változások, engedélyek és kérdések

Hogyan használhatóak fel a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, ám engedélyköteles művek?

Szerzői jogi változások, engedélyek és kérdések
A kereskedelmi forgalomban nem kapható, közös jogkezelésű művek felhasználásáról Grad-Gyenge Anikó beszélt
Fotó: SZTNH/Barsvári Tímea

Digitalizálhatóak és megoszthatóak a könyvtárak, levéltárak, múzeumok és archívumok által bizonyos kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek a szerzői jogi törvény legutóbbi módosítása szerint. Ennek részleteiről tartott konferenciát és workshopot a minap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

A találkozó és workshop kerekasztal-beszélgetéssel zárult
A találkozó és workshop kerekasztal-beszélgetéssel zárult
Fotó: SZTNH/Barsvári Tímea


Kereskedelmi forgalomban nem elérhető alkotásnak (out of commerce – OOC) nevezzük azokat a műveket, tipikusan regényeket, filmeket, posztereket, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak és ezáltal a felhasználásukhoz engedélyt kell kérni, azonban a kereskedelmi forgalomban már nem kaphatók, vagy soha nem is képezték a kereskedelmi forgalom részét.

Így például egy olyan könyv, amelyet 1990-ben adtak ki, még szerzői jogi védelem alatt áll, azonban, ha azóta nem volt új kiadása, és csak egyes antikváriumokban érhető el, akkor kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek fog minősülni. Az ilyen műveket az újonnan bevezetett szerzői jogi szabályok alapján a kulturális örökségvédelmi intézmények (könyvtárak, múzeumok, archívumok) speciális engedély alapján, vagy ha nincs az engedély megadására jogosult közös jogkezelő szervezet, akkor szabad felhasználás útján digitalizálhatják és megoszthatják honlapjukon.

A konferencia témáiról és eredményeiről kérésünkre az SZTNH beszámolt lapunknak. Mint közölték, a teltházas rendezvényen könyvtárak, levéltárak és kulturális örökségvédelmi intézmények képviselői vettek részt, illetve tanácskoztak az OOC-művek minél szélesebb körű felhasználásának lehetőségeiről. Nyitóelőadásában Sulyok Ádám, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának vezetője ismertette az alapokat. Elmondta, a kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveket a kulturális örökségvédelmi intézmények egyebek mellett digitalizálhatják a megfelelő eljárás lefolytatásával, egészen addig amíg a jogosult nem tiltakozik.

Ha az adott műtípusok szerzői képviseletében (például zeneművek esetén) működik közös jogkezelő szervezet az országban (nálunk az Artisjus) akkor ennek a szervezetnek az engedélyével, díj ellenében végezhető a felhasználás, míg, ha nincs az adott műtípusok esetén olyan közös jogkezelő szervezet, aki a releváns jogokat kezelné – ma Magyarországon az irodalmi művek esetén nincs ilyen szervezet –, akkor az intézmények szabad felhasználás keretében használhatják ezeket az OOC-műveket. Ez tehát azt jelenti, hogy az intézményeknek nem szükséges közvetlenül a szerzőtől engedélyt kérniük, és ez által lehetőségük van a gyűjteményükbe tartozó művek nagyobb mértékű digitalizálására, valamint másokkal való online megosztására.

Sulyok Ádám felhívta a figyelmet arra is, hogy már 2011-ben született egy megállapodás, amely az OOC-rendszer előfutára volt. Hozzátette, ma már nem az irányelvi rendelkezések átültetéséről beszélünk, hanem arról, hogyan lehet praktikusan alkalmazni és jobbá tenni a rendszert, illetve, hogy milyen nehézségek vannak. Rávilágított arra, a kulturális örökségvédelmi intézmények mögött van társadalmi érdek a művek elérése kapcsán, amivel szemben áll a szerzők érdeke, így a felhasználás során e kettő közt egyensúlyt kell fenntartani.

A workshopon Dancs Szabolcs, az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében arról tartott előadást, a gyakorlatban hogyan valósul meg a művek azonosítása és felhasználása. Bemutatta azt is, hogy az European Intellectual Property Office (EUIPO) OOC-portálja hogyan segíti a munkájukat. Tóth Gábor, az SZTNH Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársa gyakorlati tanácsokat mutatott a kollégáknak, valamint ismertette az OOC-adatszolgálattás folyamatát, illetve a beazonosított művek kezelését a portálon.

Őt követően Grad-Gyenge Anikó a közös jogkezelésű alkotásokról beszélt, arra is kitérve, a jogkezelő szervezetek milyen kihívásokkal néznek szembe. Az esemény kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol az OOC-alkotások felhasználási rendje kapcsán a szakmai szervezetek által korábban felvetett, és a jelenlévők által a helyszínen feltett kérdésekre, észrevételekre válaszoltak az előadók.

Kapcsolódó írásaink