Kultúra

Harasztÿ Istvánt a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti

Az elhunyt művész munkásságát az ezermester naivitása és a sajátos kelet-európai karikírozó attitűd jellemzi

Harasztÿ István Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművészt, a kinetikus művészet képviselőjét, aki életének nyolcvannyolcadik évében július 13-án hunyt el, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM)  saját halottjának tekinti – tudatta a tárca csütörtökön.

Harasztÿ Istvánt a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti
Haraszty István Kossuth-díjas képzőművész
Fotó: Wikipédia

Harasztÿ István autodidakta művész volt, mozgó szobrainak lényege a jól kiszámított zeneiség, dramaturgia és koreográfia, amelyet alkotásainak szerkezeti elemei mintegy gépi performance-ként jelenítenek meg.

Munkásságát az ezermester naivitása, valamint a sajátos kelet-európai gondolatvilágot megjelenítő, karikírozóan kritikai attitűd jellemzi. Szobrainak legfőbb eleme a mobilitás, az elgondolás és a játék.

Zártrendszer 2012
Zártrendszer 2012
Fotó: Facebook/Harasztÿ István

Szürrealisztikus nonfigurációi kapcsolják a Szürenon művészcsoportosuláshoz is, minden kiállításukon szerepelt műveivel –  hangsúlyozta a közlemény.  

Harasztÿ István 1934-ban született Pestszentimrén. 1951–1953-ban géplakatos tanuló, majd 1953-tól díszműlakatos volt. 1957-től 1965-ig műszaki ismereteket oktatott ipari tanulóknak. Az ötvenes évek közepén kezdett festeni. 1960 és 1970 között a Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke, mestere Laborcz Ferenc volt.

1965-től 1967-ig díszítőelemek tervezésével foglalkozott, és a József Attila Művelődési Központban volt dekorációs. 1967 és 1989 között a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat belső tervezője, 1975–76-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa volt.  

Fejétől büdösödik a hal.
Fejétől büdösödik a hal
Fotó: Facebook/Harasztÿ István

A szobrászművész 1984-ben DAAD-ösztöndíjat kapott Nyugat-Berlinbe, melyet azonban csak 1987–88-ban vehetett igénybe. Mobiljai, kinetikus szobrai jelen vannak több jelentős hazai és külföldi közgyűjteményben. Köztéren állnak művei Budapesten, Dunaszerdahelyen, Székesfehérváron és Szöulban is.  

Egyéni kiállításai voltak például a székesfehérvári István Király Múzeumban (1977), az Iparművészeti Múzeumban (1981), a berlini DAAD Galériában (1988), a Körmendi Galériában (1994), a Műcsarnokban (1998), a Vadnai Galériában (2003), a Budapest Galériában és a Római Magyar Akadémián (2004), a Kogart Házban (2007), az Aulich Art Galériában (2009), a helsinki Magyar Kultúra Házában (Saxon Szász Jánossal, 2012).  

Harasztÿ István 1988-ban Munkácsy-díjat, 1996-ban Érdemes Művész címet kapott, munkásságát 1999-ben Pro Urbe díjjal, majd 2000-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2010-ben Prima Díjban részesült. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

Kapcsolódó írásaink

A szobrász, aki újrafaragta Rómát

ĀA művészet templomai sorozat legújabb részében hosszú perceket tölthetünk el a Galleria Borghese termeiben, Bernini élettel teli márványainak bűvöletében