A klebelsbergi kultúrkiválóság megvalósítása a cél

Csák János az MCC-ben rendezett esti beszélgetésen az új kormánystruktúráról és a kormányzatnak a Kulturális és Innovációs Misztériumot érintő stratégiai céljairól beszél a kollégium hallgatói, vezető értelmiségiek és érdeklődők előtt. A miniszter emlékeztetett arra, hogy hosszú ideig nem volt kulturális minisztérium, ám ez most létrejött az innováció­val kiegészülve. Mint mondta, ez azt jelzi, hogy a kormánynak fontos a hagyományos értelemben vett kultúra is, de az innovációs kultúra elterjesztését is lényeges feladatnak tekinti minden szektorban.

A most megalakult Kulturális és Innovációs Minisztérium hét területért: a kultúráért, az innová­cióért, a tudománypolitikáért, a felsőoktatásért, a szakképzésért, a vállalkozásfejlesztésért, valamint a családpolitikáért felelős – ismertette a tárcavezető. Mint megállapította: A polgári kormányzat intézkedései négy alapelven – a kötődés, valahová tartozás; a gondoskodás képessége; az egyensúly; valamint a béke és biztonság – nyugszanak, ezek biztosítására vezethetők vissza. Kiemelte, hogy ezek közül most különösen hangsúlyos a biztonság, hiszen ha nem dúlna a szomszédban háború, nem lenne szükség költségvetési kiigazításra, és minden másképpen nézne ki – magyarázta.

Csák János hangsúlyozta az eredményekben gondolkodás jelentőségét, elmondása szerint a kormányzásban fontos ugyanis a források biztosítása vagy a szabályok megalkotása, de még fontosabbak az eredmények és a megtérülés. Magyarország ma a GDP 1,3 százalékát fordítja a kultúrára, míg az EU-átlag 0,5 százalék – hasonlította össze a miniszter, és célként megjelölte a klebelsbergi kultúrkiválóság megvalósítását. A családpolitika terén három mutatót tart különösen fontosnak: hogy az első gyerek mielőbb megszülessen, a gyerekes háztartások jövedelme emelkedjen, valamint a kiszámíthatóságot.

Csák János hangsúlyozta: a nemzetközi innovációs környezet rendkívül gyorsan változik, ezért a versenyképességhez innovatív, rugalmas, együttműködő munkavállalókra és vállalkozásokra van szükség. A fejlesztendő területek kapcsán a miniszter elismerte, a hozzáadott érték terén jelenleg Magyarország az uniós országok utolsó negyedé­ben van, de ez szerinte nem eleve elrendelt helyzet. Több kutató, fejlesztő szakemberre van szükség, és növelni kell a GDP-arányos K+F ráfordítást is, ez azonban csak akkor hoz eredményeket, ha az innovációs kultúra is fejlődik – állapította meg. Csák János emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatás finanszírozása évi 1055 mil­liárd forintra nőtt, ami a GDP több mint két százaléka.

A felsőoktatás struktúráján nem tervez változtatást a kormány, most az eredmények megfigyelése jön – összegezte, hozzátéve, hogy közelíteni kell egymáshoz a reálgazdaságot és az egyetemi szférát. A bemutatkozó beszédét követően a miniszter arról is szót ejtett, hogy a tudományos életben a szürkeállomány rendelkezésre áll, a szervezésen múlik, hogy ebből szabadalmak legyenek.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a terület többi szereplőjének együtt kell küzdeni a közös célokért, a tervek szerint erre már ősszel meglesz a megoldás – szögezte le. Az MTI-nek a kormányzati kulturális nagyberuházások jövőjéről szóló kérdése kapcsán a miniszter hangsúlyozta, sok minden függ a nemzetközi energiaáraktól. Lesznek még beruházások, minden opció nyitva van – fogalmazott, és kiemelte a tervezett épületek közül az Új Nemzeti Galériát.