Semseyné bugyogója

A gyógyvízű forrásairól egykor oly híres erdélyi Málnásfürdő Csipkerózsika-álmából most ébredezik, forrásai környékét újra kezdik kiépíteni, pedig Korányi professzornak már az 1905. január 8-i keltezésű, újsághirdetésben megjelent szakvéleménye szerint is a Siculia gyógyforrás „égvényes, sós savanyúvíz”, ami „megbízható gyógyhatással bír” a gyomor és bélcsatorna hurutos bántalmaira, a húgy- és ivarszervek hurutos és vérpangásos bántalmaira is. Emellett, mint a több mint száz év előtti cikk írja: „jó hatást gyakorol” a „belek atoniájára” és a hasi vérbőségből származó bajokra is.

Ha pedig nemcsak isszuk, hanem meg is fürdünk a málnási gyógyvízben, akkor az „oszlató hatást fejt ki a női medencze szervek idült izzadmányai­nál”, ugyanakkor a gümőkór „kezdetleges eseteiben, valamint a gümős–görvényes nyirokmirigy-daganatok ellen is jó sikerrel alkalmazható”. A jeles akadémikus professzor, főrendiházi tag mindezeken túl még az elhízás és az idült köszvény gyógyítására is alkalmasnak tartja a Baróti-hegység lábánál, 584 méteres magasságban feltörő szénsavas, égvényes (lúgos), sós savanyúvizet.

A forrásvíz gyógyhatását az Olt völgyében a Csíki-medence felé vezető utat kiépítő római légionáriusok is felfedezhették, később pedig a környék pásztorai használták a juhok bőrbetegségeinek gyógyítására. Így aztán a környékbeliek magukon is kipróbálhatták az itt felszínre jövő vizek és gázok jótékony hatá­sait. Úgy tudni, hogy a Semsey família volt az, amely az 1750-es években gerendákkal bélelt medencét építtetett ezekre a „bugyogókra”, forrásokra. Amikor Imreh Honoráta feleségül ment Semsey Tamás tüzér századoshoz, hát a fürdő vizét adó forrást el is nevezték a málnásiak Semseyné bugyogójának.

Napjainkban nincs nyoma az Imreh Honorátáról elnevezett forrásnak. Van helyette a település központjában a még mindig működő Főkút vagy az Ilonáról és Moiraráról elnevezett ikerforrás. Működik a Viktória-, a Somosi- és a Padi-forrás is, bár a hegy lábánál kiépített úton egymás után következő vízfeltörések nincsenek mind kitáblázva, megnevezve.

Írásos forrásokból tudjuk, hogy 1873-ban közbirtokosság alakult a fürdő fejlesztésére, 1897-ben pedig felépült a település vasútállomása is. Jöttek is a vasparipán a fürdővendégek, „természetesen” Erzsébet királyné is többször járt itt. Megépültek a fürdőhelyeken, nyaralóhelyeken ebben a korszakban szokásos „svájci” villák fából, öntöttvasból összerakott teraszaikkal. A zenepavilonban pedig fúvósok játszottak napjában háromszor. Az erdei sétányon elegáns hölgyek és urak sétáltak, akik ivókúrát is vettek a tudós doktor által kijelölt forrás vízéből.

Ha kellett, a kádfürdőbe is beleültek, természetesen illen­dően felöltözve. A fürdőfejlesztések révén 1893-ban már állt a Herkules-fürdő két medencéje, és a szálló is felépült, amely majdnem százévesen, 1990 körül zárta be a kapuit. A szénsavgyár is 1899-re készült el, 1908-ban pedig a Siculia Részvénytársaság palackozni kezdte a Korányi professzor által ajánlott és Ferenc József által fogyasztott vizet. A vasútállomásról pedig elindultak a szerelvények a Mú­zeum körút 7. szám alatt álló főraktárba és a reklám szerint „minden nagyobb városba”, hogy terítsék a Siculia vizét.

Málnás, Málnásfürdő és a hegyen túli Zalánpatak, a maga ötszáz, ötszáz és százötven, színmagyar lakójával, úgy tűnik, mostanában ébredezik Csipkerózsika-álmából. Ott jártunkkor tereprendező és szépítő munkálatok folytak, némely források már újra egészen jól ki vannak építve. De még azért találunk jócskán itt-ott a semmiből felbukkanó és csordogáló, a talajt alaposan feláztató vizeket is

. S ha elhanyagoltan, oda nem való épületelemekkel tönkretéve, de még áll néhány régi villa is. Ezeket pedig rendbe lehetne tenni, mint ahogyan a régi palackozót is, amelynek állítólag még mindig üzemképesek a berendezései. Talán nincs is messze az az idő, amikor áll már a zenepavilon is, és a gyógyszálló zenekara naponta háromszor koncertet ad ott, ahol egykoron a Semseynéről elnevezett bugyogóból egy kis ékkő, „monarchiás” fürdőhely épült ki. Remélhetőleg addigra a szomszédos, mindent porba, sárba fullasztó, tájromboló andezitbányát is bezárják.