Kultúra

A komfortzónák átlépése

Vajon kik lehetnek ma a sem béke, sem háború állapotok igazi hősei?

A háború utáni élet és a benne lappangó fájdalom, a háborús övezet hazugságokkal és valódi hősökkel teli világa, a rendszerváltozás előtti idők feldolgozása, a komfortzónák átlépésének titkai, a bolygószintű felelősség, tudatosság többek között a témája Az Év novellái 2022 című antológiá­ban megjelent prózáknak.

A komfortzónák átlépése
Száraz Miklós György novellájában a szabadsággal a veszély is nő
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A legidősebbtől (Ferdinandy György 87 éves) a legifjabb íróig (Gothard Krisztián 21 éves) harminchét határon inneni és túli szerző műveit tartalmazza az Írott Szó Alapítvány és a Magyar Napló gondozásában megjelent prózaantológia, amelyet Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke és Bíró Gergely, a Magyar Napló prózaszerkesztője válogatott a múlt év nyomtatott és online irodalmi folyóirataiból, illetve novelláskötetekből.

Az Alföld, az Élet és Irodalom, az Életünk, az Előretolt Helyőrség, az Eső, a Forrás, a Helikon, az Irodalmi Jelen, a Jelenkor, a Kortárs, a Magyar Napló, a Székelyföld és a Tiszatáj tavaly megjelent számaiból válogatták ki a mindannyiunkat érintő témájú történeteket, amelyek megmutatják, milyen lelki folyamatok zajlanak a kollektív tudatban-tudattalanban és a ma élő emberekben. A novellák szerzői között számosan Kossuth- és/vagy József Attila-díjasok, illetve irodalmi pályázatok nyertesei vagy más rangos szakmai díj birtokosai.

Az antológia anyagát még januárban állították össze a szerkesztők, így mondhatni profetikus döntést hoztak azzal, hogy több novella is a háborúról, a háború utáni helyzetről, a háború szövődményeiről szól. Majoros Sándor A repeszdarab című novellájának hőse J., akinek egy gombostűfejnyi repeszdarab vándorol a testében, éppen úgy, ahogy a háború traumáját átélt ember lelkében ott marad a háború káosza, a meghasonlottság alapélménye.

Kontra Ferenc A préda megfigyelése című novellája egy olyan háború utáni terepen játszódik, ahol a kéksisakos rendfenntartóknak meg kell tanulniuk, hogy ki az igazi ellenség, és kit miért kell megvédeni, kik ennek a sem béke, sem háború állapotnak az igazi hősei. Az olvasó pedig tudja meg, hogy létezik véres háborús komédia is, ahol senki nem az, akinek látszik. De még az is lehet, hogy ez a novella nem is csak csupán egy távoli ország erdei gerilláiról és egy lelkiismeretes zsoldos kapcsolatáról szól, hanem a mi világunkról és a mi jelenünkről, jövőnkről.

Miklya-Luzsányi Mónika Ítéletidő című novellájában a második világháború vége, a szovjet megszállás, a nők megerőszakolása majd a Kádár-korszak idéződik fel, és ebbe ágyazódik bele egy steampunk jellegű folytatás. A tragikus befejezés ellenére a novella hangvétele, ritmusa felkelti a reményt az olvasóban, hogy szép lassan valóban múlttá válik a múlt, és sikerrel zajlik a kollektív lelki térben a feldolgozás.

Molnár Vilmos Árvízben című novellája finom humorral, páratlan érzékenységgel ábrázolja az árvizet a háza tetején átvészelő két idős hölgy történetét, hogy béküljön a lelkünk, és higgyünk abban, hogy a nagy baj is eltörpül amellett, amekkora csoda az ember, még ha csak egy kis falusi öregasszony.

Száraz Miklós György Egyszer fiúk, egyszer lányok című novellája a lezárások és közös rettegések utáni időkben különösen aktuális: a komfortzónák átlépéséről szól, félelemről, bátorításról, a szabadsággal megnőtt távlatokról és a veszélyről is.

Színvonalas és kiegyensúlyozott antológia az idei, igazi Kárpát-medencei lélekkalauz, amelyben olyan további kiváló szerzők prózái olvashatók, mint Vári Attila, Lackfi János, Mirtse Zsuzsa, Jánoki-Kis Viktória, Izer Janka, Szántó T. Gábor, Zsidó Ferenc és a nemrégiben elhunyt Mátyás Győző.

Az Év novellái 2022
Az Év novellái 2022
Fotó: MH

Kapcsolódó írásaink