Kultúra

Dotis, a római kori Tata

Velünk élő rómaiak. Előbb kelták éltek a városban, jelenlétükre kelta nevű romanizált sírkő utal

Kevés maradt meg Tata, az egykori Dotis római múltjából, ám annyi bizonyos, az őskorban is lakott terület vizeit már Pannónia provinciában is hasznosították, való-színűsíthető, hogy Brigetio táborával kötötte össze a vízvezeték.

Dotis, a római kori Tata
Az Öreg-tó víze fontos forrás volt, ezzel látták el a brigetiói katonai tábort
Fotó: Wikipedia

Noha az első városalapítások Pannóniában általában a rómaiakhoz köthetők – akik nem egyszer kelta vagy egyéb törzsi szállás­helyekre építettek –, vannak olyan római városok, amelyek még ennél is régebben lakottak.

Például Dotis, azaz Tata, ahol őskori leleteket is találtak a kiszáradt mésztufamedencékben. A rómaiak a közeli Brigetio (Ószőny), illetve a víz miatt tartották fontosnak a várost: a brigetiói katonai tábort ugyanis a Dotis melletti hegyre épített vízvezeték látta el vízzel, amely itteni forrá-sokra épült.

Ahogy az az Arx — oppidum — civitas - A vártól a városig - Tata évszázadai című kiadvány vonatkozó fejezetében olvasható, sajnos a városban az újabb és újabb betelepülők mindig a régebbi városrétegre települ-tek rá, így a környék római kori történetére vonatkozóan kevés a régészeti emlék. Ami a korábbi kutatásokból bizonyos: a korban először kelták éltek itt, jelenlétükre kelta nevű romanizált sírkő utal. Nem sokkal utánuk vagy velük együtt települtek be a ró-maiak, az egyetlen római feliratos kő egy közeli forrás mellől került elő.

A környéken előkerült sírkövek (Szomód, Dunaszentmiklós, Tata) feliratai alapján az asalus törzs Tata környéki megtelepedésére következtetnek – áll Kisné Cseh Julianna és Petényi Sándor, a Kuny Domokos Megyei Múzeum munkatársai által jegyzett tanulmányban. A kutatók valószínűsítik, hogy bár a megtalált sírok a 4. századi római szokásoknak megfelelően gazdag melléklettel voltak ellátva, jelentős település nem állt ezen a helyen.

A Városi-tó melletti területen egy szarkofágot találtak, a sírládát azonban kirabolták, valószínűleg egy 3. századi gyereksír lehetett. Nagyobb római településeket és egy temetőt térképeztek fel a Naszály-Grébicsi patak mentén.

Érdekes, hogy a fürdőkultúrát olyannyira fontosnak tartó rómaiak nem használták ki a vízben gazdag települést ilyen szempontból – az évszázadokkal később érkező törökök annál inkább.A Brigetiót a környei belső erőddel összekötő út egy szakaszát 1975-ben, a Fürdő utca 16. számú ház kertjében tárták fel, az út nyoma a naszályi szőlőkben is megtalálható, és feltételezhető, hogy a vízveze-ték is ezt az utat követte – írják. Nagyobb római település a Látóhegyen lehetett a 2. század végén és a 3. században, majorságok és villák állhattak a magaslaton.

Kapcsolódó írásaink

Az olajkereskedő háza

ĀVelünk élő rómaiak. Carnuntum, Pannonia nyugati városa – Ahol Marcus Aurelius az Elmélkedések egy részét írta