Kultúra

Akadémiai elismeréseket adott át Freund Tamás

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 195. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, és az Akadémiai Újságíró Díjat.

Akadémiai elismeréseket adott át Freund Tamás
Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László Péter, az MTA főtitkára (b-j) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. közgyűlésének ünnepi ülését követő sajtótájékoztatón az MTA székházában 2022. május 2-án
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre, Abel-díjas matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának adományozta az Elnökség. Szemerédi Endre a kombinatorika, számelmélet és elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredményei, valamint a XX. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó, róla elnevezett Szemerédi-tétel és regularitási lemma elismeréseként kapta a díjat.

Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Békés Csaba János, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára; Budai Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára; Farkas Etelka, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék professor emeritája; Fertő Imre, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója; Hegedűs Attila, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára; Janszky József Vladimir, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika igazgatója, egyetemi tanára; Jármai Károly Gyula, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára, az Innovatív Járműipari, Gépészeti, Energetikai Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ vezetője és Szegedy Balázs, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült Benkő Elek, az MTA Doktori Tanácsának elnöke, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Ókori, Népvándorláskori és Középkori Régészeti Osztály kutatóprofesszora; Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és Vásáry István, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Orientalisztikai Intézet Török Filológiai Tanszék professor emeritusa.

Ugyancsak megosztott Akadémiai Díjat kapott Gál Péter, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Szerkezeti Biofizika Kutatócsoport vezetője és Pál Gábor, az ELTE Természettudományi Kar Biokémiai Tanszék egyetemi docense, az Irányított Fehérjeevolúció Kutatócsoport vezetője.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült még Maria Lugaro, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa, Lendület- és ERC-csoportvezető és Gyürky György, az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadója. Az Akadémiai Újságíró Díjat idén Pethő Tibornak, a Magyar Hang hetilap újságírójának, valamint Trupka Zoltán Géza szabadúszó tudományos újságírónak ítélték oda.

Wahrmann Mór-érmet adományoztak Ifj. Béres Józsefnek, a kémiai tudomány kandidátusának, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökének.

A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat ebben az évben Bodor Miklósnak, Richter Gedeon eredményeihez mérhető gyógyszerfejlesztési eredményei elismeréseként adományozta az Elnökség.

 Négy témában indulnak nemzeti kutatási programok

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Freund Tamás elmondta: az MTA hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít.

Az elnök közölte, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program.

A kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz - tette hozzá.

A Nemzeti Agykutatási Program harmadik szakaszának fő törekvése az agy működésének és betegségeinek jobb megértése és az eredmények mielőbbi gyakorlatba ültetése a legkiválóbb kutatók munkája révén.  

A Technológiák és fenntartható fejlődés elnevezésű program a stratégiai jelentőségű technológiák és a fenntarthatóság összehangolását célozza. A Tudomány a magyar nyelvért nemzeti program olyan kutatásokat fog támogatni, amelyek egyrészt nyelvi örökségünk egész történelmi településterületünkre kiterjedő megőrzésére, másrészt a modern technológiák anyanyelvünk művelésének szolgálatába állítására irányul.

Végül a kormánnyal együttműködésben folytatódik a nemzeti Poszt-COVID-stratégia és pandémiás terv tudományos megalapozása - ismertette a részleteket az MTA elnöke.

Új szakaszba lépett a kormány és az MTA kapcsolata

Freund Tamás az elmúlt évet értékelve kiemelte, hogy az Akadémia rendezte kapcsolatát a kormányzattal. "A kormánnyal új szakaszba lépett a kapcsolatunk" - fogalmazott az MTA elnöke, aki szerint ezt mutatja, hogy majdnem kétszeresére nőtt az Akadémia központi költségvetési támogatása ebben az évben.

Elmondta, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal a nyitott kérdések tárgyalásos úton rendeződtek és sikerült minden minisztériummal kétirányú kommunikációs csatornát kiépíteni, rendszeres kapcsolatot tartani.

Kitért arra, hogy az új feladatok mellett tovább folytatódnak az Akadémia korábbi programjai, köztük a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program és a Lendület Program.

Freund Tamás az új programokról szólva beszélt az MTA Kiváló Kutatóhely Programjáról, amely a tudományos kiválóság elismerését célozza intézményi szinten. Mint fogalmazott, abban reménykednek, hogy ennek az elismerésnek egyre nagyobb presztízse lesz, és nemcsak a MTA pályázataihoz, hanem számos más egyéb lehetőséghez jobban hozzájutnak majd az MTA Kiváló Kutatóhely minősítéssel rendelkező intézetek.

Az új programok között beszélt még a Középiskolai MTA Alumni Programról. Kiemelte, hogy az MTA 18 ezer fős köztestületének 1600 tagja csatlakozott a kezdeményezéshez, és már 100 középiskola jelezte részvételi szándékát határon innen és túl. Mint az MTA elnöke rámutatott, a program a társadalom felé nyitást és olyan új generáció kinevelését célozza, amely érti a tudomány módszertanát, megbecsüli, hitelesnek tartja és így felvértezhető az áltudományok ellen.

A háború elől menekülő tudósokat is segíti az MTA

Az ukrajnai háború kapcsán beszélt arról, hogy mindent megtesznek azért, hogy a háború elől menekülő tudósoknak szállást és ellátást biztosítsanak, emellett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát megpróbálják Magyarországról működtetni.

Kitért arra is, hogy már készülnek az MTA alapításának 200. évfordulójára, amelyet 2025-ben egy egész éves rendezvénysorozattal szeretnének megünnepelni.

Az elnök a MTA Székházának felújítása kapcsán azt mondta: nagyon időszerű a munkálatok megkezdése. A harmadik emeletet le kellett zárni, mert életveszélyessé vált. A székház teljes felújítása megközelítőleg 65 milliárd forintba kerülne, de erre jelenleg nincs forrás, így három részre szakaszolják a felújítást. A tervek szerint a kiköltözést nem igénylő első ütem még az Akadémia alapításának 200. évfordulója, azaz 2025 előtt elkészülhetne. Így a tetőszerkezet javítása, a gépészet cseréje után ismét megnyílhatna a 3. emeleti Képtár és a Kupolaterem. Ez összesen 16 milliárd forintba kerülne - közölte az MTA elnöke.
 

Kapcsolódó írásaink