Kultúra

Húszéves az új Nemzeti Színház

Mádl Ferenc és Törőcsik Mari nyitotta meg 2002. március 15-én az ország első teátrumának új, végleges otthonát

Majdnem negyven évvel a Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház (volt Népszínház) felrobbantása után 2002. március 15-én új korszak kezdődött az ország első számú teát­rumának életében.

Húszéves az új Nemzeti Színház
Az épület színpadtechnikája európai viszonylatban a legkorszerűbbnek számított, ma is az
Fotó: MH/Katona László

Hivatalosan is megnyitották az új Nemzeti Színház épületét a Lágymányosi hídnál a Duna-parton, az intézmény pedig így százhatvanöt év után végre végleges és valóban a Nemzetinek szánt épületet kapott – hányattatott sorsa véget ért.

Még akkor is, hogyha tizenkilenc hónapon át tartó építését, terveit, megnyitó előadását több éles politikai, építészszakmai és színházi vita is meghatározta, amelyek alfája és ómegája a nemzeti színház fogalmának meghatározása volt. A Siklós Mária különleges koncepciója és tervei szerint két évtizeddel ezelőtt emelt épület színpadtechnikája már akkor európai viszonylatban a legkorszerűbbnek számított, és még mindig az. A színház környékét és kertjét Török Péter táj­építész álmodta meg.

A teátrum első igazgatója, Schwajda György Szikora Jánost kérte meg a nyitóelőadásnak szánt Az ember tragédiája megrendezésére. A választás – mondhatjuk – kézenfekvő és szimbolikus volt, hiszen Madách Imre klasszikusának története szorosan összefonódott a Nemzetiével: a Tragédia ősbemutatója 1883-ban is a Nemzetiben volt (akkor Paulay Ede állította színpadra).

Az épületavató ünnepségen Mádl Ferenc köztársasági elnök nyitotta meg hivatalosan a színházat, köszöntőt pedig Törőcsik Mari mondott. A megnyitót, majd a Pap Vera (Éva), Szarvas József (Ádám) és Alföldi Róbert (Lucifer) főszereplésével bemutatott Tragédiát a köztelevízió élőben közvetítette.

Mindezt megidézi Az új Nemzeti Színház című kiállítás, amely holnap délután nyílik meg a Nemzetiben. A tárlat bemutatja az épület születését és a díszelőadást, a kiállítás képei között pedig Szikora János, a díszelőadás rendezője, valamint a tervező Siklós Mária kalauzolja a látogatókat. De egyéb születésnapi programokkal is várják az érdeklődőket: rendkívüli kulisszajáráson lehet részt venni, ahol kipróbálhatjuk a gyorsöltözést vagy egy tapsrendpróbát, a színház előtt randevúórát avatnak, a közönségforgalmi terekben pedig megismerhetjük Schwajda György, az új Nemzeti első igazgatójának életét, valamint három nagy nemzeti drámánk, Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Csongor és Tünde relikviáiban is gyönyörködhetünk.

Kapcsolódó írásaink