Kultúra
Kafka hagyatéka az online térben
A rajzolás és az írás egyenrangúak voltak a szerző számára, és előbbivel csak azután hagyott fel, hogy kialakította saját irodalmi stílusát – mondta a Magyar Hírlapnak az Izraeli Nemzeti Múzeum kurátora
– Két évvel ezelőtt, amikor Franz Kafka kéziratait az Izraeli Nemzeti Múzeumba szállították, lapunknak úgy nyilatkozott, mindent digitalizálnak és online elérhetővé tesznek, ami idén meg is történt. Hogyan zajlott ez a folyamat?
– A tételeket egy tapasztalt fotográfus, Ardon Bar Hama fényképezte le, valamennyi darabot egy magas felbontású kamera segítségével. Az ily módon kapott képeket ő maga dolgozta, illetve javította fel, ahol erre szükség volt. A munkáját egyébként Michael Blumenthal nagylelkű felajánlása tette lehetővé.
– Akadtak nehézségek a folyamat során? Valahol azt olvastam, voltak rosszabb állapotban fennmaradt kéziratok is.
– Valójában a Kafkához köthető hagyaték meglehetősen jó állapotban maradt fenn. Itt-ott szükség volt némi állagmegóvási munkálatokra, amiket nem sokkal a digitalizáció előtt el is végeztünk. Egy ilyen eset volt például, hogy az egyik levél félbeszakadt. A restaurátoraink azonban kiváló munkát végeztek, alig látszik a sérülés.
– A hagyaték egyes részeit korábban sohasem publikálták. Melyek voltak ezek?
– Kafka rajzai kiadatlanok voltak egészen a közelmúltig, ugyanakkor Andreas Kilcher szerkesztésében készült róluk egy könyv, amely számos nyelven elérhető.
– Mi a jelentősége, hogy a nyilvánosság számára elérhetővé tették a hagyatékot?
– Az Izraeli Nemzeti Múzeum ez idáig az egyetlen olyan nyilvános intézmény, amely ingyenes hozzáférést biztosít valamennyi eredeti Kafka-dokumentumához világszerte, ami jelentős lépés a kutatók és egyszersmind az érdeklődő nagyközönség számára is. Csak biztatni tudunk más intézményeket is, hogy kövessék a példánkat.
– A publikált anyagok milyen módon árnyalják a Kafkáról kialakult képünket?
– Ezáltal mindenki láthatja és értelmezheti ezeket az iratokat a maga módján. Kafka számára a rajzolás és az írás látszólag egyenrangúak voltak, amelyekkel megpróbálta kifejezni a gondolatait. Úgy tűnik, hogy a rajzolással csak azután hagyott fel, hogy kialakította sajátos irodalmi stílusát.
– Kik érdeklődnek leginkább a hagyaték iránt?
– Minthogy ingyenes és korlátlan hozzáférést biztosítunk a digitalizált dokumentumokhoz, biztosan nem lehet megmondani, ki használja fel őket. Ugyanakkor több kutatót is ismerek Németországból, Svájcból és Franciaországból, akiknek már hasznára váltak a szolgáltatásaink. Kafka levelezéseinek legutóbbi, kritikai kiadása csak azt követően vált lehetségessé, hogy hozzáférhetővé váltak az eredeti levelek, amiket barátjának, Max Brodnak és másoknak írt. Mindemellett a rajzok keltenek érdeklődést leginkább.
– A múzeum kurátoraként önnek személyesen milyen a viszonya a szerzőhöz? Miért kellene olvasnunk őt ma?
– Az én szememben Kafka inkább az a fajta szerző volt, aki magának írt. Ettől függetlenül a bürokrácia irtózatosságáról szóló páratlan leírásai számos kulturális közegben érvényesnek hatnak, mivel az embereknek ma is szembe kell nézniük ezzel. Ugyanakkor az írásai megterhelőek, ezért nem hinném, hogy a könyvei széles tömegeket megszólítanának manapság, vagy akár bestsellerekké válhatnának.
