Kultúra

Napraforgó és a gubák

A köztelevízió korábbi sikeres bábsorozatainak nyomába lép a hétvégén bemutatott, tizenkét részes Rozmaring kunyhó, amelyet fiatal bábművészek készítettek

A gyász, a veszteség és annak feldolgozása a felnőttek világában is tabutémává vált a hagyományos közösségek felbomlásával.

Napraforgó és a gubák
A bábosok nem bújnak paraván mögé, látjuk időnként, ahogy mozgatják a gubákat
Fotó: MTVA

Az MTVA húsz év után mutat be új, saját gyártású, tizenkét részes bábsorozatot Rozmaring kunyhó címmel, amelynek témája éppen ez: az elhunyt nagymama elárvult erdei házában az unoka, Napraforgó találkozik a hiánnyal, a fájdalommal, az emlékekkel és a nagymama láthatatlan barátaival, akik felvidítják, és akikkel kölcsönösen segítik egymást.

Trömböcky Napsugár bábtervező, aki a Hetedhét kaland című műsorból már ismerhetnek a tévénézők, életrajzi ihletésű forgatókönyvet írt. Rozmaring nagymama valóban egy zalai erdő közepén élt, és a bábfilm munkálatai idején valóban kitakarították, és el is adták a házat, amely a sorozatban, mint Rozmaringkunyhó szerepel. Napraforgót, a takarítani küldött unokát maga a forgatókönyvíró alakítja, aki bábos diplomája mellé éppen most szerzi meg a drámainstruktori képesítést.

A bábfilmben teljesen leplezetlen a művészetterápiás-drámaterápiás jelleg, és a cél, hogy az elvesztés, a gyász fájdalmából ne csak az unoka és a gyászoló láthatatlan barátok vagyis a gubák épüljenek fel, hanem mi is, a nézők. Kiválóan eltalált alaphelyzet ez, hiszen kicsinek, nagynak egyaránt ott segít, ahol fáj, és ahol még a felnőttekben is nagy a tanácstalanság, hogy mikor mit jó mondani vagy tenni, és hogyan lehet jól kezelni a veszteségeket.

A Kiss Borcsa díszlettervező által megálmodott Rozmaring kunyhó elhagyatottságában és művészi rendetlenségében is irigylésre méltó élettér, tágas, mégis meghitt tereivel, az életöröm és az egészséges önszeretet lenyomataival, stilizált retrótárgyaival, a természet közelségével. Napraforgó megérkezik, hogy takarítson, válogasson, rendet tegyen. A nagyikorú nézőnek elsőre hátborzongató, de rögtön utána felszabadító, amikor a képernyőn azt látja, hogy az ő múltját szelektálják, de nem is annyira a tárgyait, mint az élményeit, amiket átélt, a lehetőségeket, módszereket, attitűdöket, amiket használt és azokat a dolgokat, amelyekben hitt, amelyekkel azonosult.

Közben Napraforgó is megrémül a képernyőn: egy fél pár csíkos zoknit bemutató szekrényinstalláció mélyén találkozik a nagymama láthatatlan barátaival. A gubákat – akiknek olyan kedves a tekintetük, mint a családtagként szeretett háziállatoknak – Napraforgó sosem látta, amikor gyerek volt, mert elbújtak előle, de most a közös veszteség összehozta velük. Megismerjük a Sipos Kati tervezte Mályvát, a nagydarab, csupaszív gubalányt, Kelét, a mókamestert, Deskét, a hallgatag gubát, illetve Lárit és Fárit.

A gubák úgy találják, hogy Napraforgó és Rozmaring nagyi közt sok a hasonlóság, így hamar összebarátkoznak az unokával. Az M2 csatornán szombat esténként látható sorozatban nem csak sírós-nevetős gyászmunka zajlik a szereplők közt, hanem olyan szituációk is előtérbe kerülnek, amelyek akár a közösségi lét, akár az önértékelés szempontjából gondot okoznak az ovisok, kisiskolások, de sokszor bizony még a felnőttek életében is. Így egy-egy rész témája többek közt a testvérvita, a zaklatás, az önbizalomhiány, a lopás, a másik véleményének elfogadása.

A Magyar Televízió korábban olyan sikeres bábsorozatokat gyártott, mint a Futrinka utca (Mazsolával, Morzsa kutyával és Tádéval) vagy a szintén mindig tanulságos Mekk mester, majd a jelentős nemzetközi sikerű Süsü, a sárkány, illetve a Süsüke, a sárkánygyerek. Ezt a hagyományt folytatja a Rozmaring kunyhó, amelyet fiatal bábosok (Frőlein Fruzsina, Kovács Domokos, Bartha Bendegúz, Harkel Márton) készítettek Lukács Gabriella rendezői keze alatt, alkalmazva a modern bábtechnikákat.

Ennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy a bábosok nem bújnak paraván mögé, hanem látjuk őket időnként, ahogy mozgatják a bábukat a térben. De az is előfordul például, hogy sakkfigurákkal mesélnek el egy fordulatot a történetben, vagy árnyjátékkal és operatőri bravúrokkal (Koncsik Dániel, Nagy Gábor Tamás, Rásonyi Kovács Péter, Tiszttartó Szilárd) viszik előrébb a cselekményt.

A sorozat változatos zenéjét a Szabó Balázs Bandája alapító-frontembere, Szabó Balázs szerezte. „Nagyon sokféle, színes karakter él a Rozmaring kunyhóban. Ezt a sokszínűséget szerettük volna zenében is megmutatni. Például Lári és Fári zenéjében a játékosság jelenik meg, Mályvánál pedig egy udu nevű ütős hangszer szólal meg, amely kiválóan megjeleníti a karakter belső remegését, izgalmát” – idézi az MTVA közleménye a zenészt, aki nemcsak megírta a Rozmaring kunyhó fülbemászó dallamait, hanem énekel is a sorozatban.

Rozmaring kunyhó
Magyar bábsorozat, 14 perc, 2021.
R.: Lukács Gabriella
10/9

Kapcsolódó írásaink