Kultúra

Nyolcvanötezer rajz

Egész estés moziváltozat is készül Jankovics Marcell Toldijából – A sorozat gyártásában mintegy nyolcvan szakember vett részt

Vasárnap este újabb két éneket láthattunk a Toldiból a Duna televízióban. Noha az animációs sorozat bemutatását már nem érhette meg, korábban Jankovics Marcell megosztott velünk kulisszatitkokat utolsó munkájáról. Gondolatai egészen új értelmet nyernek a végeredményt látva.

Nyolcvanötezer rajz
A jeleneteket képkockáról képkockára rajzolták meg az alkotók
Fotó: Jankovics Marcell, MTVA

A magyar animáció új szenzációja, az ősz sorozata szeptember 19-én vasárnap debütált a Duna csatornán: először volt ugyanis látható a közmédiában Jankovics Marcell és az idén ötvenéves Kecskemétfilm stúdió közös alkotása, az Arany János elbeszélő költeményéből készült Toldi első három része. Az elmúlt vasárnap este újabb két részt láthattunk, tehát az ötödik éneknél járunk a történetben. Amint arról lapunkban már olvashattak, a sorozat valóban remekbe szabott alkotás, méltó atyja, a május végén elhunyt Jankovics Marcell emlékéhez.

Korábban már beszámoltunk arról is, hogy a sorozat majdnem három évig (harminchárom hónapig) készült, részben hagyományos – kézzel rajzolt –, részben digitális módon, gyártásában mintegy nyolcvan szakember: animátorok, fázisrajzolók, háttérfestők, valamint hangstáb vettek részt.

A Toldi feldolgozására 2017-ben, az Arany János-emlékévben született pályázat, megvalósítását pedig a nagy múltú Kecskemétfilm stúdió nyerte el. Amikor 2020-ban nagy-interjút készítettünk Jankovics Marcellel, a sorozat már eléggé előrehaladott állapotban volt, így a mester szívesen mesélt nekünk kulisszatitkokról.

Elmondta, a Toldi képi világa három fő stílusból áll össze. „Az alap a 14. századi Magyarország realisztikusan ábrázolva, mert Arany realista. A másik ág az úgynevezett Manesse-stílus. Utóbbi egy ugyancsak 14. századi kódex, amelynek színes képei, grafikái a minnesängerek világát, környezetét mutatják be, szerepel benne Tannhäuser, Vogelweide. Ezt a stílust olyankor használom, amikor a szereplőim képzelete kerül előtérbe: amikor Miklós elképzeli, hogy a vitézek közé áll, azok gondolatfelhőben ábrázolva, a kor stílusa szerint képkeretben, stilizált animáció-val jelennek meg” – magyarázta akkor, és ha figyelmesen nézzük a Toldit, az előbbieket mi magunk is észrevehetjük.

Miképp azt is, hogy Jankovicsék mesélőnek magát a költőt, Arany Jánost használják – noha nem a legáltalánosabban ismert időskori képével. „Tudjuk, hogy nézett ki, amikor a Toldival nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán, mert Petőfi Sándor akkor rajzolta le. Tehát egy huszonkilenc éves fiatalembert látunk, kis pörge bajusszal, égnek fésült hajjal” – mesélt a figuráról lapunknak a nemzet művésze. Elmondta, Arany „szellemnarrátorként” való szerepeltetése jelenti a harmadik stíluselemet, de azt is szerette volna vele megmutatni, hogy a költőnek milyen jó humorérzéke volt, amiről ritkán hallunk.

Az egész munkafolyamattal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Olyan örömteli lehetőségek vannak benne! (…) Különböző napszakokat, hangulatok tömegét lehet rajzolni, zuhogó esőt, vihart, naplementét, álompalotákat, pusztaságot” – hangsúlyozta, hozzátéve, reméli, hogy az alkotással tudják színezni a Toldiról való gondolkodást, például Miklós igazi kamaszként való jellemzésével vagy testvére, György karikaturisztikus ábrázolásával.

Az összesen tizenkét részes sorozatról a forgalmazó MTVA és a Kecskemétfilm tájékoztatásai révén tudjuk, hogy több mint nyolcvanötezer rajzból áll, hiszen a jeleneteket képkockáról képkockára rajzolták meg, és másodpercenként átlagosan tizenkét-tizenhárom rajzra van szükség ahhoz, hogy a néző valóban folyamatos mozgást lásson a televízió képernyőjén. A napokban azt is bejelentették, a Kecskemétfilm a sorozatból egész estés moziváltozatot is készít, amelynek jelenleg folynak a munkálatai.

Kapcsolódó írásaink

Toldi, a naphérosz

ĀSok olyan elem is láthatóvá vált Jankovics Marcell filmjében, amely Arany János költeményében csak a nagyon figyelmes olvasónak tűnhet fel