Kultúra

Három elemmel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke

A bajai halászléfőzés, a Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya és a magyarországi üvegművesség került be idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Hagyományok Házában zajló a „Magyar népmese-hagyományos mesemondás” tanfolyam módszertanának gyakorlatával bővült - jelentette be Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója a kulturális örökség napjai országos megnyitóján pénteken, a Budavári Palotanegyedben.

Három elemmel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke
Néptáncosok a kulturális örökség napjai országos megnyitóján a Budavári Lovarda előtt
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A szellemi kulturális örökség jegyzékébe való felvételt kihirdető dokumentumokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át ünnepélyes keretek között a 2020-as és 2021-es díjazottnak.

A miniszter a szellemi kulturális örökségről szólva Szent István történelmi érdemeiről, jelentőségéről és örökségéről beszélt. Szavai szerint a hit volt az egyik tényező, amely miatt Magyarország fennmaradt.

A miniszter hozzáfűzte: a magyar népi művészetnek, amely rendkívüli tisztaságú, a kölcsönhatások eredményeként olyan minősége jött létre a idők során, amellyel a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált.

„Mint a búvópatak, úgy jön a felszínre egy-egy ősi motívum, ősi mozdulat és ebből tevődik össze mindaz, amit magyar szellemi örökségnek nevezünk, és ebből következik a magyar kultúra is” - hangsúlyozta.

A magyar magas kultúra azért hódította meg a világot, mert a népi kultúrából eredt és ennek megőrzése mindnyájunk feladata - hangsúlyozta az ünnepségen a miniszter.

Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban

Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben a kulturális örökség napjai országos megnyitóján.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték.

A hiteles rekonstrukció hűen követte a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg - mondta.

Az újjászületett Lovarda épületét a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap a nagyközönség is ingyenesen megtekintheti, de a Hauszmann paripái című vezetett séta októberi alkalmain is ingyenesen látogatható.

Kapcsolódó írásaink