Kultúra
Határidő előtt elkészült a Királyi Lovarda
„Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a második világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket” – hangsúlyozta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Hauszmann Program részeként megújuló budavári Csikós-udvar legújabb elemeinek sajtóbejárásán.
Mint kiderült, az 1902-ben megnyílt, majd az ötvenes években porig rombolt Királyi Lovarda és környezete, a Csikós-udvar parkosítása, valamint a szintet a Palota-udvarral és a Főőrség épületével összekötő Stöckl-lépcső hiteles visszaépítése határidő előtt elkészült. „Ez a gyorsaság nem túl gyakori a magyar építőiparban” – jegyezte meg a kancelláriaminiszter.
Gulyás Gergely hozzátette: a budai Vár felújítása és az I. kerület ezen részének fejlesztése kormányzati ciklusokon átívelő feladat, amely nemcsak a budapestieknek hoz létre közösségi tereket, hanem az egész ország számára büszkeségre ad okot. Úgy fogalmazott, a Budavári Palotanegyed rekonstrukciója – a Karmelita kolostor felújításának kivételével – pártpolitikai viták feletti ügynek tűnik, ezért bíznak abban, hogy a továbbiakban is zavartalanul haladhat. „E történelmi terek helyreállításával tartoztunk a múltnak” – emelte ki.
Gulyás még azt is bejelentette, a Csikós-udvar már idén szeptemberben csatlakozik a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez. „Majd remélhetőleg ezt követően is a budapestiek és minden magyar számára kedvelt kikapcsolódási helyként fog szolgálni„ – fűzte hozzá.
Az épületekről bővebben a sajtótájékoztatón Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért, azaz a Nemzeti Hauszmann Programért felelős kormánybiztos beszélt. Felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. Mint elmondta, a világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a kommunista hatalom mégis a lerombolása mellett döntött. Ismertette, a hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb, kulturális és közösségi programokat befogadó rendezvényközpontja lett.
Hozzátette: gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is, hiszen a Palota útról ezentúl két nagy kapacitású lift szállítja majd a látogatókat a Csikós-udvarra, ahonnan a neoreneszánsz Stöckl-lépcsőn keresztül érhetjük el az Országos Széchenyi Könyvtár, a Főőrség és a Magyar Nemzeti Galéria épületét, valamint az őket összekötő Hunyadi-udvart. „A visszaépített lépcső tetején őrt álló két mellszobor, Antonio Bonfini és a Corvinákat megmentő Luigi Ferdinando Marsigli büsztjének helyreállításával hetven éves adósságot törlesztettünk” – magyarázta Fodor.
A kormánybiztos kiemelte, a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően Európa legszebb épületei és terei jönnek létre, illetve újulnak meg. „Célunk a Budavári Palotanegyedet visszaadni az embereknek, a városrészt visszavarrni Budapest városszövetébe. Utóbbi folyamat újabb öltéssel gazdagodott a Lovardának és a lépcsőnek köszönhetően” – hangsúlyozta. Még azt is bejelentette, a József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt székház folyamatban lévő újjáépítése mellett jövő héten kezdődnek a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciós munkálatai, majd novemberben megindul a palota A épületének felújítást megelőző feltárása is. „Ami a miénk volt, újra itt áll előttünk, legyünk rá büszkék” – hangsúlyozta zárásul Fodor Gergely.
A Várkapitányság Zrt. ezen túl arról is tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a parkká alakított Csikós-udvar (amely a nagyközönség számára bármikor használható) gyönyörűen helyreállított épületei most hétvégén, a Kulturális Örökség Napjai programsorozat részeként ingyenesen bejárhatóak.
