Kultúra

Katarzist hozó, emlékezetes apostoli látogatás

Harminc éve érkezett először hazánkba hivatalos úton katolikus egyházfő, Szent II. János Pál pápa – „Hazánkat kereszt alakban utazta be, ily módon is kifejezve az újrakeresztelés szükségességét” – magyarázta lapunknak Somorjai Ádám bencés szerzetes

Ma harminc éve látogatott először hazánkba Szent II. János Pál pápa. Az emlékezetes apostoli út eseményeiről, hátteréről, illetve jelentőségéről és utóhatásáról So­morjai Ádám teológust, egyháztörténészt, volt vatikáni titkárt, pannonhalmi bencés szerzetest kérdeztük.

Katarzist hozó, emlékezetes apostoli látogatás
Harminc éve érkezett először hazánkba hivatalos úton katolikus egyházfő, Szent II. János Pál pápa
Fotó: MH

– Valóban II. János Pál volt az első hivatalban lévő pápa, aki magyar földre tette a lábát?

– A hivatalos lelkipásztori pápalátogatások szokása a 20. század közepén kezdődött. Ezt megelőzően előfordult, hogy a pápák diplomáciai, egyházpolitikai megfontolásból útnak indultak, így 1052-ben Pozsonyban járt IX. (Szent) Leó pápa, hogy közvetítsen I. András magyar király és III. Henrik német-római császár között. Noha nem tette be lábát Magyarország területére, de VI. Pius pápa 1782-ben Bécsben járt.

Az előző Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, 1938-ban két későbbi pápa is járt: Eugenio Pacelli bíboros államtitkár pápai legátusként, akit a következő évben már XII. Piusz pápaként tisztelhettünk, titkárként pedig Monsignore Giovanni Battista Montini, a későbbi Szent VI. Pál pápa. II. Szent János Pál pápa előbb Burgenlandban járt 1988-ban, ahol a magyar ajkú hívek nagy számban vettek részt az ünnepi szentmisén.

Karol Wojtyla egyébként huszonhat év alatt száznégy lelkipásztori látogatást tett, ötvenkettedik – vagy más számozás szerint ötvennegyedik – lelkipásztori útja előbb Czestochowába, a világifjúsági találkozóra vezette, onnan érkezett Magyarországra. Hazánkat kereszt alakban utazta be, ily módon is kifejezve az újrakeresztelés szükségességét.

So­morjai Ádám
Fotó: MH

– Mit tudunk a meghívásának körülményeiről? Kinek a kezében lehetett a végső döntés, ki volt az a vezető, aki „megértette az idők szavát”?

– Egyházi részről a meghívást Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek jelentette be 1988. augusztus 20-án, a Nemzetközi Mária-év lezárásakor. Sajátos módon keretezte az 1947-es Boldogasszony-év és az 1988-as Mária-év a pártállami történéseket. Mindszenty hercegprímás 1947. augusztus 15. és 1948. december 8. közöttre hirdette meg a Boldogasszony-évet, amelynek keretében végigjárta az egész országot, mozgósítva a híveket. Az 1988-as új Mária-év pedig kezdete volt az átmenet időszakának, amelyet rendszerváltásnak is nevezünk.

– Kik vehettek részt az 1991 augusztusi időpont kijelölésében?

– Ez az időpont már a meghirdetéskor elhangzott, hiába tűnt akkor távolinak. Ilyen esetekben magát a meghívást a Magyar Katolikus Püspöki Kar, élén az elnökkel, a prímással, továbbá az állami vezetők, formálisan a köztársasági elnök teszi meg. Az időpontot azért jelölték ki 1991 augusztusára, hogy a lengyel pápa Lengyelországból érkezzék, a magyar alapítású Czestochowa kegyhelyéről, mintegy visszaadni az egykori ajándékot, valamint elhozni a világegyház ifjúságának lendületét a pártállami pe­rió­dusban megfáradt magyar katolikusoknak és jó szándékú embereknek.

– Hogyan történhetett a látogatás eseményektől zsúfolt öt napjának megszervezése, tudunk-e valamiről, ami időhiány vagy más okok miatt kimaradt a programból?

– Szent II. János Pál első útja Budapestről helikopterrel Esztergomba vezetett, ahonnan ugyanaznap szárnyashajóval érkezett vissza a fővárosba. Ezt követően a délelőttök során Pécset, Debrecent, Máriapócsot és Szombathelyt kereste fel, délutánonként pedig mindig visszatért Budapestre. Augusztus 17-én találkozott a tudomány és a kultúra képviselőivel.

– Az állami vagy egyházi vezetők közül kivel találkozott?

– Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel, illetve természetesen kíséretükkel. Emellett augusz­tus 19-én a Mátyás-templomban pap- és szerzetesnövendékekkel találkozott. Ez volt a Gorbacsov elleni puccs napja. Antall József felvetésére Keresztes Sándor szentszéki nagykövet az apostoli nunciatúrán előkészítette a miniszterelnök találkozását Sodano bíboros államtitkárral, ezen Antall átfogó tájékoztatást adott a nemzetközi helyzetről.

Ezt követően másnap, augusztus 20-án, Szent István ünnepén a pápa, a világon első állam képviseletében táviratilag támogatásáról biztosította Gorbacsovot. E napokat én Chilében éltem át, előadókörúton voltam, ahol a sajtó és a televízió kérdésére azt találtam válaszolni: bármi lesz is a puccs kimenetele, már nem reális, hogy a szovjet csapatok visszatérjenek Magyarországra. Nagy megnyugvásomra volt, amikor a chilei El Mercurio napilap szerkesztőségében, szatelliten láthattam Gorbacsov első interjúját, illetve eljutott hozzám annak a híre is, hogy a pápa Budapesten kiállt Gorbacsov mellett.

Akkor a világ végéről Budapest és Moszkva egy vonalban látszott. Egyszer már volt olyan, hogy pápa ismerte el a magyar szuverenitást, ez ezer évvel ezelőtt történt, Szent István koronázásakor. Most annyi volt a különbség, hogy a Hősök teréről, a Szent István-ünnepünkön tartott pápai szentmisét követően megismétlődött a történelem. A Gorbacsov melletti kiállás egyben azt is jelentette, hogy el a kezekkel Magyarországtól.

– Milyen visszhangja, hozadéka volt a látogatásnak az éppen rendszert váltó Magyarországon?

– A sajtó hetekig fanyalgott, azzal volt tele, hogy mibe fog ez kerülni nekünk, ami visszatetsző volt. A közmédia sem mérte fel, hogy a látogatás az egész ország számára egyfajta katarzis volt, megerősítése annak, ami odáig történt. És nem kis dolog történt: elkezdődött az átmenet, a rendszerváltás korszaka. Ideje tehát, hogy felmérjük ennek az 1991 . évi, első Wojtyla-látogatásnak a teljes horderejét, amely túlmutat magunkon az eseményeken.

Kapcsolódó írásaink