Kultúra
Katarzist hozó, emlékezetes apostoli látogatás
Harminc éve érkezett először hazánkba hivatalos úton katolikus egyházfő, Szent II. János Pál pápa – „Hazánkat kereszt alakban utazta be, ily módon is kifejezve az újrakeresztelés szükségességét” – magyarázta lapunknak Somorjai Ádám bencés szerzetes
– Valóban II. János Pál volt az első hivatalban lévő pápa, aki magyar földre tette a lábát?
– A hivatalos lelkipásztori pápalátogatások szokása a 20. század közepén kezdődött. Ezt megelőzően előfordult, hogy a pápák diplomáciai, egyházpolitikai megfontolásból útnak indultak, így 1052-ben Pozsonyban járt IX. (Szent) Leó pápa, hogy közvetítsen I. András magyar király és III. Henrik német-római császár között. Noha nem tette be lábát Magyarország területére, de VI. Pius pápa 1782-ben Bécsben járt.
Az előző Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, 1938-ban két későbbi pápa is járt: Eugenio Pacelli bíboros államtitkár pápai legátusként, akit a következő évben már XII. Piusz pápaként tisztelhettünk, titkárként pedig Monsignore Giovanni Battista Montini, a későbbi Szent VI. Pál pápa. II. Szent János Pál pápa előbb Burgenlandban járt 1988-ban, ahol a magyar ajkú hívek nagy számban vettek részt az ünnepi szentmisén.
Karol Wojtyla egyébként huszonhat év alatt száznégy lelkipásztori látogatást tett, ötvenkettedik – vagy más számozás szerint ötvennegyedik – lelkipásztori útja előbb Czestochowába, a világifjúsági találkozóra vezette, onnan érkezett Magyarországra. Hazánkat kereszt alakban utazta be, ily módon is kifejezve az újrakeresztelés szükségességét.
– Mit tudunk a meghívásának körülményeiről? Kinek a kezében lehetett a végső döntés, ki volt az a vezető, aki „megértette az idők szavát”?
– Egyházi részről a meghívást Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek jelentette be 1988. augusztus 20-án, a Nemzetközi Mária-év lezárásakor. Sajátos módon keretezte az 1947-es Boldogasszony-év és az 1988-as Mária-év a pártállami történéseket. Mindszenty hercegprímás 1947. augusztus 15. és 1948. december 8. közöttre hirdette meg a Boldogasszony-évet, amelynek keretében végigjárta az egész országot, mozgósítva a híveket. Az 1988-as új Mária-év pedig kezdete volt az átmenet időszakának, amelyet rendszerváltásnak is nevezünk.
– Kik vehettek részt az 1991 augusztusi időpont kijelölésében?
– Ez az időpont már a meghirdetéskor elhangzott, hiába tűnt akkor távolinak. Ilyen esetekben magát a meghívást a Magyar Katolikus Püspöki Kar, élén az elnökkel, a prímással, továbbá az állami vezetők, formálisan a köztársasági elnök teszi meg. Az időpontot azért jelölték ki 1991 augusztusára, hogy a lengyel pápa Lengyelországból érkezzék, a magyar alapítású Czestochowa kegyhelyéről, mintegy visszaadni az egykori ajándékot, valamint elhozni a világegyház ifjúságának lendületét a pártállami periódusban megfáradt magyar katolikusoknak és jó szándékú embereknek.
– Hogyan történhetett a látogatás eseményektől zsúfolt öt napjának megszervezése, tudunk-e valamiről, ami időhiány vagy más okok miatt kimaradt a programból?
– Szent II. János Pál első útja Budapestről helikopterrel Esztergomba vezetett, ahonnan ugyanaznap szárnyashajóval érkezett vissza a fővárosba. Ezt követően a délelőttök során Pécset, Debrecent, Máriapócsot és Szombathelyt kereste fel, délutánonként pedig mindig visszatért Budapestre. Augusztus 17-én találkozott a tudomány és a kultúra képviselőivel.
– Az állami vagy egyházi vezetők közül kivel találkozott?
– Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel, illetve természetesen kíséretükkel. Emellett augusztus 19-én a Mátyás-templomban pap- és szerzetesnövendékekkel találkozott. Ez volt a Gorbacsov elleni puccs napja. Antall József felvetésére Keresztes Sándor szentszéki nagykövet az apostoli nunciatúrán előkészítette a miniszterelnök találkozását Sodano bíboros államtitkárral, ezen Antall átfogó tájékoztatást adott a nemzetközi helyzetről.
Ezt követően másnap, augusztus 20-án, Szent István ünnepén a pápa, a világon első állam képviseletében táviratilag támogatásáról biztosította Gorbacsovot. E napokat én Chilében éltem át, előadókörúton voltam, ahol a sajtó és a televízió kérdésére azt találtam válaszolni: bármi lesz is a puccs kimenetele, már nem reális, hogy a szovjet csapatok visszatérjenek Magyarországra. Nagy megnyugvásomra volt, amikor a chilei El Mercurio napilap szerkesztőségében, szatelliten láthattam Gorbacsov első interjúját, illetve eljutott hozzám annak a híre is, hogy a pápa Budapesten kiállt Gorbacsov mellett.
Akkor a világ végéről Budapest és Moszkva egy vonalban látszott. Egyszer már volt olyan, hogy pápa ismerte el a magyar szuverenitást, ez ezer évvel ezelőtt történt, Szent István koronázásakor. Most annyi volt a különbség, hogy a Hősök teréről, a Szent István-ünnepünkön tartott pápai szentmisét követően megismétlődött a történelem. A Gorbacsov melletti kiállás egyben azt is jelentette, hogy el a kezekkel Magyarországtól.
– Milyen visszhangja, hozadéka volt a látogatásnak az éppen rendszert váltó Magyarországon?
– A sajtó hetekig fanyalgott, azzal volt tele, hogy mibe fog ez kerülni nekünk, ami visszatetsző volt. A közmédia sem mérte fel, hogy a látogatás az egész ország számára egyfajta katarzis volt, megerősítése annak, ami odáig történt. És nem kis dolog történt: elkezdődött az átmenet, a rendszerváltás korszaka. Ideje tehát, hogy felmérjük ennek az 1991 . évi, első Wojtyla-látogatásnak a teljes horderejét, amely túlmutat magunkon az eseményeken.
