Kultúra

Új technológiával az örökségvédelem szolgálatában

Lovas Lajos a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) állapotáról, eredményeiről, terveiről és az intézmény virtuális országjáró programjáról beszélt a Magyar Hírlapnak

Izgalmas virtuális sétára hívja az érdeklődőket a nemzeti digitális archívumot működtető Forum Hungaricum Nonprofit Kft. 3D Országjáró programja. A Forum Hungaricum munkatársai az elmúlt év során összesen kilencvenöt nemzeti és határon túli kulturális helyszínt digitalizáltak háromdimenziós szkennerjeik segítségével. A programról és a cég portfóliójáról, további terveiről Lovas Lajos ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.

Új technológiával az örökségvédelem szolgálatában
Az ügyvezető szerint a digitalizáció a kutatást szolgálja
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. meghatározó szerepet tölt be a magyarországi közgyűjteményi intézményrendszer digitalizálási stratégiájában. Legújabb projektjük, a 3D Országjáró a stratégia következő állomása?

– A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. alaptevékenysége a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális és oktatási profilú intézmények kulturális javainak digitalizálása. Ennek egy újabb formája 3D Országjáró oldalunk, ahol a látogatókat kulturális örökségünk ismert és kevésbé ismert történelmi helyszínein kalauzoljuk végig. A program segítségével kastélyok, várak, nevezetes könyvtárak tereiben barangolhatunk, egészen közelről megtekinthetjük a műtárgyakat, felfedezhetjük a letűnt korok épített örökségének különlegességeit.

– Ha egy közgyűjtemény kulturális javai, tárgyai megjelennek a virtuális térben, az csökkentheti az érdeklődést a gyűjtemény iránt?

– Egy virtuális séta nem pótolja a személyes élményt. Látványos és érdekes kalandozni belső terekben, egészen közel kerülni freskókhoz, ránagyítani a szobrokra, de ez mégsem ugyanaz az élmény, mint az, amit az eredeti, autentikus térben tapasztalunk. Ha személyesen jelen vagyok, még mindig felfedezhetek olyan részleteket, amit a szkenner elkerült. A kulturális javak digitalizálásának nem az a célja, hogy elvonja a látogatókat, hanem segítse a kutatást, az oktatást.

– Hol tart jelenleg az önök által végzett digitalizáció?

– A Forum Hungaricum kilencven különböző intézményben – például könyvtárakban, levéltárakban, egyházi gyűjteményekben, önkormányzat által fenntartott helytörténeti gyűjteményekben – van jelen és digitalizál a munkatársai segítségével. A létrehozott felhőalapú adatbázisban mára 1,1 millió digitalizált dokumentum található, amelyhez 12 millió metaadat tartozik. Az adatbázis tételei bárhonnan, bárki számára és ingyenesen elérhetőek. A felhasználásról és a jogosultságról a feltöltő közgyűjtemény rendelkezik. A digitalizált háromdimenziós modellek tekintetében a csaknem háromezer objektumunkkal Európában a második helyen állunk Spanyolország mögött és Németország előtt.

– A gyűjteményi partnerek változnak? Lehetőség van arra, hogy új partnerek lépjenek be a fel-dolgozásba?

– Ha összességében nézzük a partnereink számát, akkor száznyolcvan partnerintézmény gyűjteményét dolgoztuk fel közösen. A Forum Hungaricum nemcsak begyűjti és feldolgozza nemzeti kulturális értékek digitális formátumait és a hozzájuk tartozó metaadatokat, hanem aggregátorként exportálja az Europeana Alapítvány felé, ezáltal gyarapítva az Európai Digitális Könyvtár nyilvános gyűjteményét.

Számokban kifejezve közel 570 ezer dokumentumot (könyv, 3D-objektum, kép, film) töltöttünk fel a megfelelő protokoll szerint. Magyarországról a Nemzeti Múzeum és a Forum Hungaricum küld adatokat, ezek kilencven százaléka a Forum Hungaricum adatbázisából érkezik. A digitalizálás szinte véget nem érő folyamat, hiszen mindig születnek újabb és újabb alkotások, és újabb partnerek tudnak csatlakozni.

– Kapnak visszajelzést az Europeanától vagy a felhasználóktól?

– Az Europeana az akkreditációval ismerte el a munkánkat. Magyarországon elsőként kaptuk meg az elismerést. Az Europeana munkatársai precíz, alapos munkát várnak, mindent ellenőriznek, mielőtt feltöltenének egy-egy tételt. Felhasználóként – az online oktatás előtérbe kerülése miatt – most a pedagógusokat említeném. Tudásbázisunk, a Digipédia nemcsak digitalizált dokumentumokat kínál, hanem módszertani javaslatokat, valamint feladatokat megoldókulcsokkal, így a tanárok megtervezhetik a digitális óráikat. A Nemzeti alaptanterv szempontjai alapján működő Digipédiánk az Oktatási Hivatal honlapjáról is elérhető mint a Hivatal által is ajánlott digitálistanóra-készítő segédlet.

– Az eddigi feladatkörök: a kulturális javak digitalizációja, az oktatási és módszertani anyagok készítése szorosan kapcsolódnak az Ózdon működő, mellesleg turisztikai feladatokat is ellátó két tagintézményükhöz, a Digitális Erőműhöz és a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkhoz.

– Ózdon a kutatási és tanórán kívüli oktatási feladatok mellett a Miskolci Egyetemmel együttműködve az egyetemi oktatásba is bekapcsolódott a Digitális Erőmű, azonfelül, hogy a város egyik meghatározó turisztikai látványossága. A másik tagintézményünk, a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark a V4 országainak filmtörténetét mutatja be izgalmas és egyben szórakoztató kiállításon.

– Ózdon is digitalizálnak?

– Igen, például a sokak által ismert és kedvelt Fortepan fotóarchívum anyagainak egy része Ózdon lett digitalizálva. A digitális térben nem számít, hol dolgozzák fel az anyagot, a szakértelem és a megfelelő, professzionális eszközök fontosabbak.

– Ebből a szempontból nincs is messze Ózd, sőt a távolabbi terveiket tekintve egészen közel van. Valóban az űr lenne a következő célpont?

– Ózdon a terveink első fázisa valósult meg a két tagintézményünk létrejöttével. Nemrég felmerült továbblépés lehetősége. Ha egy iskolai osztály Ózdra látogat, az intézményeikben több napot is el tudna tölteni, izgalmas, szórakoztató és az országban egyedülálló programokkal.

Többnapos kiránduláshoz azonban kevés a városban a szálláshely, ezért olyan tervet dolgoztunk ki, ami ezt növeli, és további turisztikai attrakciót kínál. Egy „űrállomáson” „űrkapszulákban” lehetne megszállni, az élményparkban pedig űrhajós kiképzés lenne, izolációs szoba és persze kalandjátékok. Számításaink szerint a produkció rentábilis lehetne, és ez javítaná a másik két intézmény fenntarthatósági mutatóit is.

Kapcsolódó írásaink