Megkezdődött a Benyovszky Móric-emlékév

Megkezdődött a Benyovszky Móric-emlékév. A világutazót magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is. Az idei kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy egy nyughatatlan lelkű, négy földrészen is megfordult magyar világutazóra, felfedezőre, kiváló hajósra és katonára emlékezhessenek tisztelői – mondta el a Benyovszky-emlékév megnyitóján és az ennek alkalmából kiadott emlékbélyeg kibocsátásán tegnap Budapesten Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, az emlékév fővédnöke.

Az MTI tudósítása szerint hozzátette, az emlékév egyik célja, hogy Benyovszky életének több, eddig homályos pontját tisztázzák. Ezért tudományos konferenciát tartanak, amelyre a magyar kutatók mellett szlovák, francia, orosz, osztrák, amerikai, kínai szakembereket is várnak. Még az idén bemutatják Magyarországon és a tervek szerint külföldön is a Benyovszky Móric életét feldolgozó musicalt, de a magyar világutazó emlékét új kötetek, szobrok is megidézik majd.

G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság elnöke kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár kezdeményezésére számos, Benyovszkyval kapcsolatos anyag érkezett orosz, amerikai, francia levéltárakból, az új tudományos eredményeket még idén bemutatják.

Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, Benyovszky Móric magyar, de a lengyelek is magukénak tekintik, hiszen az országukért harcolt a Bari Konföderáció küzdelmeiben. Benyovszky Lengyelországban máig népszerű történelmi figura: a nagy lengyel költő, Juliusz Slowacki költeményt írt róla.

Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke az emlékév alkalmából 70 ezer példányban kiadott bélyegről szólva elmondta, azon a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság logója és egy korabeli látcső sze-repel. Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény 950 faj egyedeit, köztük Benyovszky utolsó otthona, Madagaszkár élővilágának képviselőit mutatja be. A Madagaszkár vezetőjeként elhunyt Benyovszky Móricra az állatkertben 2010 óta szobor is emlékeztet, ennek másolatát Madagaszkáron is elhelyezték.

Benyovszky Móric a tizennyolcadik század közepén született Verbón, pontos születési dátuma vitatott (1741 vagy 1746). A császári hadseregben szolgált, majd a mai Litvániában telepedett le, egy örökösödési vita miatt Lengyelországból fegyveres kísérettel tért vissza, ám feljelentették lázadásért, és Mária Terézia száműzte.

Lengyelországban talált menedékre, ahol 1767-ben részt vett a nemesi felkelésben az oroszokkal szemben. Innen orosz fogságba hurcolták, végül egy szökési kísérlet után Kamcsatkára toloncolták. A nevéhez fűződik Kamcsatka első néprajzi és állattani leírása.

Fogolyként lázadást szervezett, hajón hagyta el kíséretével a szárazföldet, és partra szállt a dél-kínai Makaóban. Innen a francia fővárosba távozott, ahol megbízást kapott, hogy utazzon Madagaszkárra. A szigeten francia megbízással települést alapított, és a helyiek 1776-ban királyukká választották. Egy helyi háborúban vesztette életét fiatalon, 1786-ban. Emlékiratai eredetileg Londonban jelentek meg, magyarra Jókai Mór fordította le.