Kultúra

Az eltűnt magyar kubizmus nyomában

Augusztus 14-ig látható a párizsi Magyar Kulturális Intézetben az a nagyszabású és rendhagyó tárlat, amely a 20. század eleji magyar festészet kubista vonulatát mutatja be, de egyben elveszett művek felkutatásában is kéri a közönség segítségét.

Az eltűnt magyar kubizmus nyomában
Galimberti Sándor munkái is láthatóak lesznek
Fotó: Wikipédia

A franciaországi kulturális újraindulás egyik első eseményként nagyszabású, személyesen is látogatható kiállítást rendez a párizsi Magyar Kulturális Intézet WANTED – Az elveszett magyar kubizmus (Lost & Found – À la recherche du cubisme hongrois perdu) címmel.

A tárlat azért is rendhagyó, mert eredeti művek bemutatása mellett eltűnt műkincsek felkutatását is célozza.

A 20. század elején Párizs a világ minden tájáról vonzotta az avantgárd művészeket. Így ott élt és alkotott mások mellett Czóbel Béla vagy a magyar kubista festők közül Miklós Gusztáv, Réth Alfréd, Szobotka Imre, a később a Canterbury katedrális üvegabalakait festő Bossányi Ervin, Késmárky Árpád, Farkas István, illetve Dénes Valéria, aki Matisse tanítványa volt és férje, a nagybányai iskolához is tartozó Galimberti Sándor, valamint a szobrász Csáky József és Bánszky Sándor. A magyar kubizmus nem egyszerű másolása volt a franciának, saját, jól felismerhető stílusjegyei voltak: elsősorban a színesség. Az első kubista szobrászok között több magyart is találunk, Csáky Józsefet pedig a kubista szobrászat egyik megteremtőjeként tartják számon világszerte.

A magyar avantgárdról az utolsó nagy kiállítás 2013-ban valósult meg Párizsban, a Musée d'Orsay-ban Allegro Barbaro címmel. A párizsi Magyar Kulturális Intézet új kiállítása bemutatja a magyar művészetnek ezt az elfeledett, máig rejtett fejezetét, egyben ismét rávilágítva a magyar kultúra nemzetközi beágyazottságára és a magyar alkotók jelentőségére. Olyan eredeti műveket ismerhet meg a látogató, amelyeket ebben a formában, együtt most láthat először a nagyközönség. Így első alkalommal tekinthetik meg Csáky József frissen megtalált kubista szobrát, vagy Miklós Gusztáv egyetlen, még ma is hozzáférhető aktját.

Az eredeti művek bemutatása mellett a tárlat felhívja a figyelmet számos elfeledett magyar kubista alkotásra, azzal a céllal, hogy közülük minél több előkerüljön. Az elveszett vagy azonosítatlan alkotásokról készült reprodukciók, korabeli felvételek, háromdimenziós installációk segítségével a kiállítás létrehozói arra szeretnék bíztatni mind a szakmát, mind a francia nagyközönséget, hogy vegyenek részt a művek felkutatásában, újbóli felfedezésében.

Az augusztus közepéig látható tárlaton összesen negyvennégy eredeti szobor, festmény és rajz, valamint elveszett és még keresett alkotásokról ötven fekete-fehér reprodukció látható tizenegy magyar avantgárd művésztől. A kiállítás kurátora Barki Gergely művészettörténész, aki közel egy évtizede keresi az elveszett magyar alkotásokat, és legújabb kutatásai fókuszában a kubista művek állnak.

A párizsi bemutatót követően a tárlat a tervek szerint Brüsszelben és Berlinben is megtekinthető lesz (mindenhol kicsit a helyi viszonyokra szabva), hogy aztán végül Budapesten csatlakozzon a 2023-ra a Magyar Nemzeti Galériába tervezett, hasonlóan nagyvolumenű kiállítás anyagához – remélhetőleg minél több elveszett, és a kiállítások nyomán megtalált alkotással. A tárlat a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében valósult meg.

Kapcsolódó írásaink

Kis magyar snassz és neociki

ĀKiállítással és „időutazással” mutatták be a Kieselbach Galériában a sajtó képviselőinek Szalai András behatárolhatatlanul egyedi könyvét