Kultúra

Aki II. Erzsébet előtt is táncolt

Múzeumi világnap. A szubjektív tárlatvezetés varázsa abban rejlik, hogy Szakály György egyike azoknak, akik dolgozhattak is Róna Viktorral, a magyar tánctörténet kiemelkedő alakjával

Online tárlatvezetést tartott Szakály György Kossuth-díjas táncművész a Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM – OSZMI) Herceg a vasfüggöny mögül című kiállításán, amely szeptember 5-ig látogatható.

Aki II. Erzsébet előtt is táncolt
Archív felvételek, személyes tárgyak, relikviák és a világjáró Róna útját bemutató térképszőnyeg a tárlat egyik termében
Fotó: PIM – OSZMI/Gál Csaba

Róna Viktor rendkívüli tehetség és egyéniség volt, akinek életéről, nagy önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, és részletes életrajzát sem írták meg eddig. Pedig a pesti kispolgári művész miliőből származó, és idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt otthonosan mozgó Róna története regényesen izgalmas. Az Operaház iskolájában Nádasi Ferenc tanította, majd 1950-ben tagja lett a Magyar Állami Operaháznak.

Aztán az Állami Balettintézetben tanult tovább, 1954-ben végzett balettmesterként, később pedig az Operaház magántáncosa lett. Az ötvenes évek végén Leningrádba került, ahol egy évet tanult, majd a Norvég Állami Balett balettmestere és vezető szólistája volt, de tanított a párizsi Operában, a milánói Scalában és Cannes-ban is. Kurzusaira Európában és Ázsiában is sokan kíváncsiak voltak.  

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítása a táncos rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét megadatott életéve történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, történeteket.

Róna Viktor halála után hagyatéka az OSZMI Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került. A Herceg a vasfüggöny mögül című tárlat az intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeum négy, földszinti kiállítótermében tekinthető meg szeptember 5-ig, a művész pályaképét fotók, beszámolók, visszaemlékezések, tárgyi emlékek idézik fel.  

A személyes látogatás előtt érdemes meghallgatni Szakály György szubjektív tárlatvezetését az intézmény YouTube-csatornáján. A beszélgetés varázsa abban rejlik, hogy Szakály egyike azoknak a szerencsés művészeknek, akik nem csak ismerhették, de dolgozhattak is a magyar tánctörténet kiemelkedő alakjával.

„Egészen elképesztő életútja volt. Rendkívül sokat tett a művészetért, nemzetközi karrierjével ráirányította a figyelmet a magyar táncművészetre, a világ számos országában felfigyeltek ránk miatta. A hozzáállása a balettművészethez, az élethez, az élet minden problémájához hihetetlen volt, az ő idejében mindenki ismerte a nevét” – emelte ki Szakály.

Szakály arról is beszélt, hogy az a kitartás, mérhetetlen szorgalom és alázat, ami Róna Viktort jellemezte egészen páratlan volt. Úgy tudta kigyakorolni a lépéseket, mozgásokat, hogy az mindenki számára példaértékűnek számított. A Spartacus című darabban álltak közösen színpadra, az előadáson Róna a rabszolgafelkelés vezéralakját, Szakály Crassust táncolta el.

A virtuális tárlatbejáráson a balettigazgató Róna Viktor koreográfusi főművéről is felelevenített egy izgalmas történetet. A Csipkerózsikát II. Erzsébet és férje, a nemrég elhunyt Fülöp herceg is megnézte 1991-ben. Az előadás után a királynő azt mondta, hogy jobban tetszett neki a magyar produkció, mint amit a Royal Ballet adott elő.

Róna Viktor száznegyvennégy városban lépett fel a világ számos pontján. Ezeket hatalmas térképen csodálhatják meg a látogatók, szimbolikusan követve a művész turnéinak legfontosabb állomásait.

Kultúrtörténeti séta és Bajor Gizi születésnapja

A múzeumok jeles napját 1978. május 18-án ünnepelte először a világ. Az ünnep célja, felhívni a figyelmet arra, hogy a múzeumok fontos eszközei a kultúra megerősítésének, a népek közötti békés megértésnek és együttműködésnek. Ebből az alkalomból ma délután négy órától rendhagyó online tárlatvezetést tart Szebényi Ágnes kurátor.

Az érdeklődők a Bajor Gizi Színészmúzeumban a műtárgyak között sétálva a 20. század első felének kultúrtörténeti érdekességeiből is ízelítőt kapnak korabeli levelek és naplórészletek segítségével. A séta elérhető az OSZMI honlapján és YouTube-csatornáján. Holnap pedig szintén délután a Vendégségben Bajor Gizinél című kötet bemutatóját követhetjük figyelemmel, amelyen közreműködik Udvaros Dorottya színművész, a Nemzeti Színház tagja, Fábri Anna irodalomtörténész és Gajdó Tamás, a könyv szerkesztője.
(SK)

Kapcsolódó írásaink

Gyarapodás és költözés

ĀMúzeumi világnap. Kemecsi Lajos: A nemzetközi múzeumi szakma érdeklődve figyeli, hogyan készítünk adatbázist a tárgyakról, és hogyan kerülnek előre megtervezett raktári helyükre

Magasfeszültségű versek

ĀA Petőfi Irodalmi Múzeum Pilinszky 100 fogalom/centenáriumi szószedet című onlinebeszélgetéssorozatában a hallgatásban rejlő erőről és a pusztító-teremtő fényről is szó esett