Aki II. Erzsébet előtt is táncolt

Róna Viktor rendkívüli tehetség és egyéniség volt, akinek életéről, nagy önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, és részletes életrajzát sem írták meg eddig. Pedig a pesti kispolgári művész miliőből származó, és idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt otthonosan mozgó Róna története regényesen izgalmas. Az Operaház iskolájában Nádasi Ferenc tanította, majd 1950-ben tagja lett a Magyar Állami Operaháznak.

Aztán az Állami Balettintézetben tanult tovább, 1954-ben végzett balettmesterként, később pedig az Operaház magántáncosa lett. Az ötvenes évek végén Leningrádba került, ahol egy évet tanult, majd a Norvég Állami Balett balettmestere és vezető szólistája volt, de tanított a párizsi Operában, a milánói Scalában és Cannes-ban is. Kurzusaira Európában és Ázsiában is sokan kíváncsiak voltak.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítása a táncos rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét megadatott életéve történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, történeteket.

Róna Viktor halála után hagyatéka az OSZMI Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került. A Herceg a vasfüggöny mögül című tárlat az intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeum négy, földszinti kiállítótermében tekinthető meg szeptember 5-ig, a művész pályaképét fotók, beszámolók, visszaemlékezések, tárgyi emlékek idézik fel.

A személyes látogatás előtt érdemes meghallgatni Szakály György szubjektív tárlatvezetését az intézmény YouTube-csatornáján. A beszélgetés varázsa abban rejlik, hogy Szakály egyike azoknak a szerencsés művészeknek, akik nem csak ismerhették, de dolgozhattak is a magyar tánctörténet kiemelkedő alakjával.

„Egészen elképesztő életútja volt. Rendkívül sokat tett a művészetért, nemzetközi karrierjével ráirányította a figyelmet a magyar táncművészetre, a világ számos országában felfigyeltek ránk miatta. A hozzáállása a balettművészethez, az élethez, az élet minden problémájához hihetetlen volt, az ő idejében mindenki ismerte a nevét” – emelte ki Szakály.

Szakály arról is beszélt, hogy az a kitartás, mérhetetlen szorgalom és alázat, ami Róna Viktort jellemezte egészen páratlan volt. Úgy tudta kigyakorolni a lépéseket, mozgásokat, hogy az mindenki számára példaértékűnek számított. A Spartacus című darabban álltak közösen színpadra, az előadáson Róna a rabszolgafelkelés vezéralakját, Szakály Crassust táncolta el.

A virtuális tárlatbejáráson a balettigazgató Róna Viktor koreográfusi főművéről is felelevenített egy izgalmas történetet. A Csipkerózsikát II. Erzsébet és férje, a nemrég elhunyt Fülöp herceg is megnézte 1991-ben. Az előadás után a királynő azt mondta, hogy jobban tetszett neki a magyar produkció, mint amit a Royal Ballet adott elő.

Róna Viktor száznegyvennégy városban lépett fel a világ számos pontján. Ezeket hatalmas térképen csodálhatják meg a látogatók, szimbolikusan követve a művész turnéinak legfontosabb állomásait.