Kultúra

Virtuális sétán keresztül mutatják be a Parlamentet

Az épületen napi ezer ember dolgozott, az üvegablakok például Róth Miksa műhelyében készültek, és úgy élték túl az ostrom pusztítását, hogy még előtte levitték azokat a pincébe

A Parlament épületét bemutató virtuális sétákat indít a járvány idején az Országgyűlés Hivatala, ezen belül is a Közönségszolgálati Főosztály. A vezetés a Zoom felületén történik, a regisztráció után a csatlakozáshoz szükséges linket és a további információkat a virtuális látogatás előtt egy nappal, e-mailben küldik meg. Érdemes rászánni az időt a barangolásra, hiszen a program közben olyan információkhoz juthat az ember, amiket máshonnan nem vagy csak nehezen szerezhet meg.

Virtuális sétán keresztül mutatják be a Parlamentet
A kupolateremből a Képviselőház társalgójába vezető folyosó uralkodó színe a vörös
Fotó: MH

Online járhatják be az Országházat az érdeklődők a pandémia idején. A programot az Országgyűlés Hivatala szervezi. A parlamenti kirándulásnak csak két feltétele van: a résztvevőnek rendelkeznie kell egy számítógéppel (laptoppal, tablettel) és egy elektronikus levélcímmel. A kiválasztott időpontban (jelenleg április közepéig lehet foglalni) rá kell kattintani egy korábban elküldött linkre, ahol megjelenik a Zoom felülete, s a képernyőről az idegenvezető köszönti a résztvevőket.

A séta természetesen a Kossuth térről indul, s mindjárt megtudhatjuk, hogy a terület rekonstrukciójánál odafigyeltek rá, hogy csak a Kárpát-medencében őshonos növények kerüljenek ide. Mielőtt pedig belépnénk a ritkán használatos főkapun (csak államfőknek, kormányfőknek, és négyévente a frissen megválasztott képviselőknek nyitják ki) értesülhetünk arról is, hogy a jobboldali kapuőrző oroszlánt bizony szétlőtték Budapest ostrománál, és újra kellett faragni.

Belépve az épületbe, mindjárt meg is álltunk egy pillanatra a Papp János és családja által százezer gyufaszálból, három esztendő munkájával, 1963-ra elkészült „gyufaparlamentnél”. A díszlépcsőházban felfelé tartva ismerhetjük meg a Parlament építészeti előzményeit, az 1882-ben kiírt pályázatot és a tizenkilenc jelentkezőt, akik közül Steidl Imre műegyetemi tanár lett a befutó. Az ő bronzszobra éppen itt, a lépcső egyik pihenőjében van elhelyezve. Megtudhatjuk, hogy a tervező és kivitelező építész nem érhette meg az első, 1903 októberében megtartott ülésnapot, mert öt héttel előtte meghalt.

A historizáló, eklektikus épületen annak teljes elkészültégig, 1904-ig átlagosan napi ezer ember dolgozott, a csodálatos üvegablakok például Róth Miksa műhelyében készültek. Ezek nagyobbik része pedig úgy élte túl az ostrom pusztítását, hogy még előtte levitték a pincébe, és homokágyra fektették. A mennyezetet Lotz Károly freskói díszítik, de csak visszafogottan, mert Steidl nem szerette volna, ha az épület szépségéről a képek elvonják a figyelmet. Lotz azért az egyik, a kiegyezést ábrázoló jelenetben Petőfi és Széchenyi alakját is megörökítette.

Megtudhattuk azt is, hogy az épület belső megújítására negyven kilogramm 22-23 karátos aranyat, aranyfüstöt használtak fel, amit mókusszőr ecsettel vittek fel a megfelelő helyekre. A kupolaterembe érve rádöbbenhetünk, hogy egy egytonnás csillár ontja a fényt kétszázöt égőjével. Ezt a csillárt azonban csak ünnepélyes alkalmakkor kapcsolják fel, mert az erős fény árt a Szent Koronának. A csillagboltozattal fedett tér 26 méter magas, a csillár izzóit egy láthatatlan lépcsőről közelítik meg, ha azokat cserélni kell.

S ha már fény, az egykor a kupolán lévő, világító vörös csillagot 1950-ben helyezték fel, s 1956-ban már nem maradt idő az eltávolítására, erre 1990 januárjáig várni kellett. A kupolatérben, körben ott sorakoznak a történelmi családok címerei mellett a jelentős magyar uralkodók szobrai is. Érdekes, hogy a Habsburgok közül Mária Terézia mellett atyját, III. Károlyt is ide helyezték, no és az alig két esztendeig uralkodó II. Lipót is szobrot kapott. Ezután röviden bemutatták a Szent Koronát, és a koronázási jelvényeket is.

Megtudhattuk, hogy a jogar nyele ezüsttel borított mogyorófából van, az országalmát pedig két aranyozott ezüst félgömbből illesztették össze, tehát belül bizony üres. A bársonyhüvelyes kard XV. századi, itáliai munka, s azt már e cikk szerzője teszi hozzá, hogy a pengéjét vizsgálva, bizony többször használták is.

A kupolateremből a Képviselőház társalgójába vezetett az utunk, ahol az uralkodó szín a vörös míg a Főrendiház üléstermében, mivel itt jórészt arisztokraták foglaltak helyet, a kék szín dominál. Ebben a társalgóban találjuk Európa egyik legnagyobb, huszonegy méter hosszú és hét méter széles szőnyegét, ami Békésszentandráson készült. A termet a különféle mesterségek harminckét szobra díszíti, köztük az építészet nagy mesterére, Steidl szakállas arcára is ráismerhetünk. Itt áll 2000-től az a hatalmas herendi váza, amelynek hagyományos motívumai közé magyar költők sorai vannak elrejtve Janus Pannoniustól Weöres Sándorig.

Ezt követően a társalgóból az ülésterembe sétáltunk. A funkciójának bemutatása mellett megnézhettük a szónoki emelvényben lévő, 1912-ből származó golyónyomot is. Tisza Istvánra lőtt rá háromszor egy Kovács Gyula nevű képviselő, de nem találta el a miniszterelnököt. A merénylet hatására hozták létre a ma is működő országgyűlési őrséget.

Megtudhattuk továbbá, hogy itt működött az országban az egyik első elektromos világításrendszer, a fűtést pedig a padlórácsokból érkező meleg levegő biztosítja öt kazánnal, amelyeket egy távolabbi épületben elhelyeztek el. Kezdetben a hűtést is a fűtőrendszer csöveivel és jégtömbökkel oldották meg. Végül az idegenvezetőnk elárulta azt is, hogy a „békeidőben” induló csoportok mellett, személyesen választókerületi képviselőnk által juthatunk be az ország házába, már ha nincs a nyakunkon ez a szörnyű pandémia.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom