Orbán Viktor: Hálásak vagyunk Gyulai Líviusznak

„Mindennapi feladataink, tornyosuló teendőink közt csak ritkán tapasztalhatjuk meg a művészet felszabadító és örömöt adó erejét, Gyulai Líviusz azonban mindig arra törekedett, hogy azt a kis időt, amíg az emberek a műveit nézik, a derű hassa át” - írta a kormányfő.

Orbán Viktor emlékeztetett: Gyulai Líviusz hosszú pályafutása alatt linómetszetein, rézkarcain és tollrajzain túl nemcsak rajzfilmeket készített, de könyvek százait is illusztrálta. Villon és Cervantes, Csokonai Vitéz Mihály és Weöres Sándor csak néhány szerző azok sorából, akiknek műveit egyedülálló stílusérzékről tanúskodó rajzaival gazdagította.

„Hálásak vagyunk, hogy különböző korokat idéző, aprólékosan kidolgozott képeivel humort, játékosságot és pozitív világlátást sugárzott, megszólítva, elgondolkodtatva és mosolyra fakasztva a néző- és olvasóközönséget” - fogalmazott kondoleáló levelében a miniszterelnök.

Gyulai Líviusz életének 84. évében, kedden hunyt el.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművészt, aki - mint arról mi is beszámoltunk - 84 éves korában, kedden hunyt el.

A közlés szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika „nagy generációjának” egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Mint írják, Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású - és sokszor archaizáló - tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott.

Gyulai Líviusz 1937-ban született a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait.

1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton.

1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.

Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot.

Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is.

Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott - írja az MMA közleménye.