Kultúra

Az összetartozásnak nemzeti minimumnak kell lennie

Az 1920 – Az új Közép-Európa című dokumentumfilm nem a kesergésről, hanem a múlttal való szembenézésről és a közös identitás ápolásáról szól

Ma este mutatják be az 1920 – Az új Közép-Európa című dokumentumfilmet a TV2 csatornán. Az alkotók célja az volt, hogy nemzeti tragédiánk történetét ne csupán az ismert módokon láttassák, hanem a fiatalabb generációk Trianon néhány eddig nem vizsgált aspektusával is megismerkedhessenek.

Az összetartozásnak nemzeti minimumnak kell lennie
A grafikák sokat segítenek az értelmezésben
Fotó: MH

Trianonról szóló történelmi dokumentumfilmet mutatnak be ma a Hungarikumokkal a világ körül című sorozat készítői a TV2-n, amelynek premier előtti online vetítésén mi is részt vettünk. A film ötletes felütéssel indul. Látjuk, ahogy Mucsi Zoltán egy kávézóban ül, kevergeti a feketéjét, s közben felfigyel egy zajos asztaltársaságra, akik Trianonról vitatkoznak.

Ekkor a Jászai Mari-díjas színművész sóhajtva belenéz a kamerába, és mesélni kezd: „Na, akkor nézzük meg, hogy is volt ez az egész. Párizs mellett van egy kastély, ahol egy nemzet száz éve akkora pofont kapott, hogy máig nem felejtette el. 1920. június 4-én írta alá Magyarország azt a szerződést, amivel elvették területének és lakosságának kétharmadát.” A film azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jutottunk idáig, mit jelent mindez számunkra a jelenben, és milyen tanulságokat érdemes levonnunk a történtekből.

A történelem végtelenül igazságtalan fejezeteivel nézünk szembe, ettől függetlenül az alkotás nem egy hatvanperces kesergés Trianonról. A film sokkal inkább arról szól, hogy a múltat ismerni kell, a közös identitásunkat nem korlátozzák a jelenlegi határok, és legyünk büszkék azokra, akiknek köszönhetően nem lett területünk még a mostaninál is kisebb.  

A filmben olyan nagy jelentőségű eseményekkel is foglalkoznak, mint például a balassagyarmati felkelés. Kevesen tudják, hogy az, hogy ma Balassagyarmat Magyarország része, csak egy hajszálon múlt. A Felvidékre bevonuló Cseh Légió különítménye 1919. január 15-én megszállta a várost, de a lakosság kiűzte a katonákat.

Emellett a „legbátrabb falu”, Kercaszomor hősies helytállását is megismerhetjük. Szomorócot 1919. augusztus 12-én az antant által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve megszállták a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai. A falu lakossága nem nyugodott bele ebbe, és fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal.

Kurucz Dániel lapunknak arról beszélt, azért készítették el a filmet, mert fontosnak tartják, hogy ismerjük a történelmünket, és az információ a fiatalabbakhoz is eljusson. A producer úgy véli, hogy a liberális–konzervatív ellentéten felülemelkedve el kellene érni, hogy bizonyos dolgokban minden politikai tábor egyetértsen.

A magyarság összetartozása éppen ilyen nemzeti minimum kellene hogy legyen. Kurucz szerint az alkotás arról is szól, hogy egy diák ne úgy lássa Trianont, mint egy száraz fejezetet a történelemkönyvben, és tudatosítsa magában, hogy a határok, a nemzeti önrendelkezés és a szabadság nem magától értetődő fogalmak.

A film egyik legnagyobb erőssége, hogy egy sokkomponensű geopolitikai játszmát kreatív dramaturgiába és vizuális keretbe helyez. A főcímdal Beton.Hofi erdélyi származású előadó és Takács Zoltán Jappán hangmérnök nevéhez fűződik, akik friss hangzással és jó szövegírói érzékkel alkották meg a szerzeményt.

Az archív felvételek valóságos időgépként szolgálnak: látjuk Drasche-Lázár Alfrédot és Benárd Ágostont, ahogy komor arccal elhagyják a kastélyt, ahol megpecsételődött a magyarság sorsa. De olyan fontos szereplőket is megismerhetünk, mint például Harry Bandholtz amerikai tábornok, aki megakadályozta, hogy a románok egy az egyben felpakolják a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét, és kivigyék az országból.

A grafikák sokat segítenek az értelmezésben, ötletes szimbólumvilágot teremtenek a térképes magyarázatokhoz, amelyek látványosan alátámasztják Mucsi Zoltán szavait, akinek előadásmódja különleges színt visz a dokumentumfilmbe. A szövegben vannak olyan megállapítások, amelyek erős érzelmeket gerjesztenek a nézőben, és ezek a reakciók Mucsi Zoltán arcán is tükröződnek. A kreatív producer, Meruk Marcell munkáját dicséri, hogy az olvasópróba közben észrevette a színművész arcának rezdüléseit, és megtalálta a helyüket az alkotásban.

A készítők szellemi igényességét és kreativitását bizonyítja, hogy nagyon sokféle eszközt használtak fel azért, hogy minél könnyebben befogadható legyen a tartalom, és az is emeli a film színvonalát, hogy osztrák, szlovák, horvát és szerb szakértőt is megszólalnak benne.

A dokumentumfilmhez kapcsolódóan közzétettek egy kerekasztal-beszélgetést is a Hungarikumokkal a világ körül YouTube-csatornáján és az 1920 – Az új Közép-Európa Facebook-oldalán. A felvételen V. Né-meth Zsolt, Kercaszomor ország-gyűlési képviselője, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, Mucsi Zoltán érdemes művész, Noll-Batek Kristóf forgatókönyvíró, Kurucz Dániel producer, társíró és Meruk Marcell kreatív producer folytattak eszmecserét Trianonról, és az alkotás kulisszatitkairól.

Az 1920 - Az új Közép-Európa című történelmi dokumentumfilm ma este 23:25-től látható a TV2-n. A premier után az alkotás megtekinthető lesz a Hungarikumokkala világ körül YouTube-csatornáján is a hétvégén.

Kapcsolódó írásaink