Kultúra

A hadvezér pompás barokk kastélya

A stukkós mennyezeten, a festék mögött talán ott lapulnak a légies freskók is

Egy tegnapi bejelentés szerint hétmilliárd forintból újulhat meg Savoyai Jenő ráckevei pompás barokk kastélya, ami volt már termelőszövetkezeti magtár, de otthont adott kevésbé tehetős embereknek is.

A hadvezér pompás barokk kastélya
Hamarosan régi fényében pompázhat a bécsi Belvedere megalkotója, Johann Lukas von Hildebrandt által tervezett épület Ráckevén
Fotó: Papajcsik Péter

Savoyai Jenő hadvezér, a török elleni felszabadító háborúk és még számos csatatér hőse adományként kapta meg I. Lipót császártól a Csepel-szigetet, ahol egykoron Árpád vezér ménese legelészett. A fejedelmi ménes őrzője Anonymus szerint a kun Sepel volt, innen ered a sziget elnevezése, ami jobb időkben magyar királyi birtok volt a kincstár kezelésében. Igaz, 1541 és 1686 között itt is a török ült, de akkor is a szultán magánbirtokának számított a sziget.

A török kiűzésében pedig az a Savoyai Jenő szerzett elévülhetetlen érdemeket, aki Carignano grófjaként XIV. Lajos udvarában nőtt fel, mint a Napkirály egyik, aztán eldobott kegyencnőjének fia. S mivel az 1663-as születésű ifjú apró termetű volt, hát a sok minden másban bölcsen döntő uralkodó papot faragott volna belőle. Holott Jenő herceg gyerekkora óta katonának készült. Így aztán nem is maradt más választása, mint I. Lipót császárnak felajánlani a kardját és a tehetségét. Bécs 1683-as ostroma idején császári dragonyosezredet vezetett, és súlyosan megsebesülve ott vitézkedett Buda visszavételénél is. Küzdött aztán Lipót ügyéért Itáliában és a Rajna mellett is a franciák ellen, majd megnyerte a zentai nagy csatát a Tisza két partján, 1697-ben.

Utoljára a hetvenes években restaurálták
Utoljára a hetvenes években restaurálták
Fotó: Papajcsik Péter

Ezután, 1698-ban az uralkodó neki adományozta Promotorral, a mai Budafokkal együtt az addig a nádor, Esterházy Pál által igazgatott Csepel-szigetet. Annak déli részén, az egykor szerbek lakta Ráckevén Jenő herceg nyomban kastélyt is terveztetett a korszak nagy barokk építészével, Johann Lukas von Hildebrandttal.

A birtokközpontot a források szerint csak egyszer látogatta meg, hiszen Hildebrandt az itteni munkálatok után a kastély egyes építészeti elemeit is felhasználva hozzálátott a herceg bécsi szállásához, a két Belvedere kastélyhoz. Aminek még az uralkodó, I. Lipót is a csodájára járt, no és irigyelt is. De voltak kastélyai Csehországban és a horvátországi Bellyén is, a továbbiakban a legtöbb időt mégis a harctereken, a török ellen küzdve vagy a spanyol örökösödési háborúban töltötte.

Ő állította meg a Duna mentén előrenyomuló franciákat 1704-ben Höchstadt mellett, és foglalta vissza Belgrádot a töröktől. Így valóban nem időzhetett sokat a Dunára néző, szobrokkal ékített homlokzatú ráckevei kastélyában, amely az ország első barokk világi épülete volt. S amit halála után, mivel sohasem nősült meg, a korona örökölt, s a magyar kamara kezelésében is maradt a továbbiakban.

A kastély Savoyai Jenő, korának egyik legkiválóbb stratégája, Európa egyik legbefolyásosabb embere számára épült
A kastély Savoyai Jenő, korának egyik legkiválóbb stratégája, Európa egyik legbefolyásosabb embere számára épült (A képre kattintva lapozhatók a galéria fotói)
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Így jött el aztán a második világháború, amikor az oroszok megszabadították minden értékétől. Az új hatalom pedig az ötvenes évekre magtárat rendezett be a központi nagy termekben, a szobák sokaságába pedig szegény emberek költöztek. A hatvanas évekre végül romossá pusztult Savoyai Jenő kastélya, majd a hetvenes évek felújítása után, a felrobbantott Nemzeti Színház csillárjaival felszerelve, kastélyszállóként működhetett. Ennek maradékait, bútorzatát láthatjuk most is a belső terekben. A nagy termekben a csillárok mellett ott vannak az egykori kiállítások, koncertek nyomai, a képtartó sínek és egy zongora. És a stukkós mennyezeten, a festék mögött talán ott lapulnak a barokk légies freskói is, a munkálatok tervezett 2023-as befejezésére eredeti pompájukban ragyoghatnak ezek is.

Múzeumot is létrehoznak, rendbe teszik a parkot, és múzeumpedagógiai foglalkozások is lehetnek a komplexumban


Felújítják az évek óta zárva tartó Savoyai-kastélyt

Online sajtótájékoztatón mutatták be a ráckevei Savoyai-kastély tervezett felújítását. Ahogy elhangzott: nemcsak az épület újul meg rövid időn belül, de Ráckeve egy része is.

Felújítják az évek óta zárva tartó Savoyai-kastélyt Ráckevén – mondta Pánczél Károly, a térség országgyűlési képviselője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a ráckevei Savoyai-kastély felújításáról tartottak. Hozzátette: a rekonstrukción kívül létrejön egy múzeum is, felújítják a kastélyparkot, és a tervek szerint múzeumpedagógiai foglalkozások tartására is alkalmassá teszik a komplexumot. A mindenki által látogatható tereken kívül létrehoznak egy négycsillagos wellnesshotelt is, ezenkívül megteremtik a település hídjával, a ráckevei Árpád-híddal való összeköttetést azáltal, hogy a hídtól a kastélyig vezető Kossuth utcát is modernizálják. Pánczél Károly emlékeztetett: egy december 8-i kormánydöntésnek köszönhetően újulhat meg a település ikonikus épülete, és az idei év végéig kell előkészíteni a felújítást.

Vereckei Zoltán, a település polgármestere azt mondta, az évtizedek óta romló állapotú épület kiemelt fontosságú a helység turisztikai szempontból hasznosítható épületei közt. Emlékeztetett, hogy a települést a törökök elől menekülő rácok alapították, a kastélyt pedig az a Savoyai Jenő építtette, akit francia származása ellenére osztrák hadvezérként tartanak számon, és meglehetősen ismert Európában is. Halála után a bécsi Belvedere tervezője, Johann Lukas von Hildebrandt által tervezett kastély a koronára szállt, ekkor kezdődött el az épület romlása, amely egészen a hatvanas évekig tartott. A hetvenes években ugyan felújították, ám mára megint tönkrement, így be kellett zárni. A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy Ráckevét nemcsak a kastély miatt érdemes felkeresni, de a Közép-Európában egyedülálló ortodox temploma miatt is, valamint a csónakos piaca okán is. Itt van János vitéz képzeletbeli sírja is, egy legenda szerint ugyanis Petőfi Sándor egy ráckevei vitézről formázta a figurát. Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség Turizmusfejlesztési vezérigazgatója úgy vélte, a beruházás átpozicionálhatja Ráckevét a kulturális és turisztikai térképen. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évben több mint 500 ezer vendégéjszakát töltöttek el a látogatók a Budapest környéki régióban, a Dunakanyarban és egyéb, Budapest közeli településeken.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom