Kultúra
Boldogságreceptek északi módra

A Corvina kiadó most két kötetet is megjelentetett a témában: Trine Hahnemann Skandináv karácsonya, valamint Johnny Jackson és Elias Larsen Az otthon melege – a boldogság dán receptje című kötetét.
Előbbi skandináv recepteket ismertet, ám kapunk jócskán kultúrtörténeti információt és ötletet is. A svédek úgy hiszik, decemberben egy Nisse nevű manó garázdálkodik a házakban, akit rendszeresen etetni kell, hogy ne lopja el az ételt. Ez nagyon hasonlít az izlandi hiedelemre: a szigetországban nem is egy, hanem tizenhárom „troll” rendetlenkedik adventkor, akikkel igencsak vigyázni kell. A járvány idején talán sokan örülnek az ötleteknek a saját kezűleg készíthető ajándékokhoz vagy az ehető ajándékok – csatnik, lekvárok – receptjeinek is.

A másik, a dán szokásokról szóló könyv szerzői először a hygge fogalmát próbálják definiálni (amelyet amúgy „hüggének” kell ejteni), ahogy írják, nem fordítható le egyetlen szóval, de valami olyasmit jelent, „amikor az ember örömöt lel egyszerű hétköznapi élvezetekben, a napkelte látványától a barátokkal való étkezésig. A (...) szó állítólag norvég eredetű, ám a XVIII. században átvették, és azóta is használják a dánok.”
A következő oldalakon a szerzők tipikus skandináv trükköket osztanak meg az olvasókkal a lakóterek kialakításától az apró tárgyak elkészítéséig, de arra is vették a fáradságot, hogy összegyűjtsék a tíz legvidámabb karácsonyi filmet (megjegyezzük, hogy egyik sem dán, de a listán – nagyon helyesen – szerepel a Micsoda nő!, az Amélie csodálatos élete és a Forrest Gump), valamint a tíz legjobb családi filmet, amelyek közt a L'ecsó szerezte meg a legmagasabb pontszámot.
Noha távoli és a magyartól eléggé különböző kultúrákról van szó, a lagom és a hygge egy rövid ismerkedést azért megér – mint minden kipróbált boldogságrecept.