Kultúra

Vera Molnar alkotásaival bővülhet az MNB kortárs gyűjteménye

A számítógépes művészet élő klasszikusának, Vera Molnarnak az alkotásaival gazdagodhat a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteménye. A magyar és nemzetközi képzőművészetre egyaránt nagy hatást gyakorló festőt a világ első női komputerművészeként tartják számon, aki számára a gép a kéz és az agy kiterjesztése. 

Vera Molnar alkotásaival bővülhet az MNB kortárs gyűjteménye
Vera Molnar műveit ma jobban értjük és értékeljük, mint a karrierje kezdetén
Fotó: Vintage Galéria

Közbeszerzési eljárás során kívánja megvásárolni a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft. Vera Molnár 14 alkotását. Az MNB-Ingatlan Kft. gyűjteményépítésében a kortárs magyar alkotók kerültek fókuszba, az elmúlt időszakban olyan neves, külföldön is elismert alkotók műveivel bővült a kollekció, mint például Fajó János, Bak Imre vagy Lakner László. A kortárs művekkel kapcsolatos vásárlási döntéseinknél minden egyes esetben a felkért Szakértői Bizottság javaslataira támaszkodtunk, kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével határozunk – mondta Vizi Kata, a projekt szakmai koordinátora, az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője. 

Vera Molnar 1924-ben született, és 1947-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványaként, ezután ösztöndíjat kapott Rómába, ahonnan már nem tért haza. Férjével, Molnár Ferenc pszichológussal és egy hatnapos vízummal Párizsban telepedett le. Mindkettőjüket a tudomány és a művészet kapcsolata izgatta, csak különböző irányból közelítették a kérdést, ám abban nagyon hasonlóak voltak, hogy egyaránt elvetették a szabályok dogmatikus alkalmazását. Vera Molnar már főiskolásként kubista, és absztrakt képeket kezdett festeni, szakdolgozatát Cézanne és a kubizmus kapcsolatáról írta, az 50-es évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz. 

A világnak mindig vannak művészeti központjai, a 20. század első felében az egyik legfontosabb kétségkívül Párizs volt, magához vonzotta a festőket, köztük a magyarokat is. 1945 után egész művészkolónia működött Franciaországban, és az idők folyamán közülük több magyar származású művész, mint Hantai Simon, Reigl Judit, Fiedler Ferenc és Vera Molnar is világhírnévre tett szert. 

Vera Molnar 70 éve Franciaországban él és alkot, mégis nagy hatással volt a hazai geometrikus absztrakt alkotóinak több generációjára, mindig újabb és újabb alkotók inspirálódtak a szellemiségéből. A debreceni MODEM napokban zárt “Machine Imaginaire: Vera Molnár algoritmusai” című nagysikerű kiállítása, és ezt megelőzően tavaly a Kiscelli Múzeum “Rendetlenség a rendben” című Vera Molnar kiállítás ráirányította a figyelmet munkásságára. Mára a legfiatalabb művészek közül is sokan előképként, példaképként tekintenek rá. 

A hetvenes években a nyarakat tihanyi nyaralójukban töltötték férjével. A hivatalos magyar művészettel nem volt kapcsolata, de progresszív művészek (Maurer Dóra, Gáyor Tibor, Konok Tamás, Kovács Attila, Haász István) ismerték és követték a munkásságát. Első magyarországi kiállítását 1979 tavaszán rendezték meg a Fiatal Művészek Klubjában. A 90-es években, amikor Maurer Dóra tanítani kezdett a Képzőművészeti Egyetemen, megismertette a hallgatókkal Vera Molnar műveit és gondolatait is, melynek következtében elkezdték itthon is felfedezni. 

Vera Molnar karrierje viszonylag későn indult el, noha már 1960-ban Zürichben kiállított a Max Bill rendezte „Konkrét művészet fejlődése” című, az absztrakt művészetben nagyon fontosnak számító tárlaton. A hatvanas években Párizsban több olyan intézménynek és csoportnak is alapító tagja volt, melyek a vizuális művészetek és a tudomány közötti kapcsolatokat keresték. 1959-1968 között a “machine imaginaire” segítségével dolgozott, egy olyan szerkezettel, ami a mai számítógépekhez hasonlóan a művészi alkotómunkában az emberi agyat helyettesíti. 

A machine imaginaire tulajdonképpen egy módszer: Vera Molnar elképzelte, hogy van egy számítógépe, amelyhez fejben tervezett egy programot, aztán ahogy egy számítógép tenné, lépésről lépésre egyszerű, kis terjedelmű sorozatokat készített, amelyek önmagukban is teljesek voltak, egyetlen formakombinációt sem hagyott ki. 

Nagyon korán algoritmusokban gondolkodott, úttörőként kezdett foglalkozni a számítógépes művészet lehetőségeivel. 1974-1976 között kidolgozta a „Molnár-programot”, amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. 1976-ban, 52 éves korában Londonban a sok csoportos kiállítás után első önálló tárlatként „Transformations” címen bemutatta a négyzet hipertranszformációjával foglalkozó alkotásait. A matematikai alapú transzformációk során az egymásra következő, egymásra hasonlító sorozataiban azt kutatja, mikor következik be a minőségi változás, mikor történik meg a “fantasztikus esemény”. Az informatikát eszközként, a művészi alkotómunka felgyorsítójaként használja.

Ma már ez megszokott, de amikor Vera Molnar elkezdte, nagyon is úttörő gondolat volt, és a tradicionális művészetfelfogástól való elszakadás is egyben. Az alkotófolyamatban először meghatározta az alapelemeket jelentő négyzet és téglalap alakú formák kompozíciós rendjét, majd kijelölte a „tűréshatárok”-at, ezután számítógéppel elkészítette a kompozíció lehetséges variációit, de a meghatározott rendbe – saját megfogalmazása szerint – mindig belekevert egy százalék rendetlenséget is. A kontúrrajzoktól jutott el a teljesen kitöltött formák felé, a kinyomtatott variációkból kiválasztotta a végleges, vászonra szánt változatot. Utóbbi műveiben időnként fordított eljárást is alkalmazott: az elkészült festmény után számítógéppel elemezte a további lehetséges variációkat. 

Vera Molnar műveit ma jobban értjük és értékeljük, mint a karrierje kezdetén. Meglátta a jövőt, amikor még szinte senki sem, már akkor algoritmusokkal és sorozatokkal foglalkozott, amikor még nem létezett számítógép. Ma már mindannyiunk eszközévé vált, és az is teljesen hétköznapi, hogy képzőművészek a számítógép segítségével hozzák létre alkotásaikat. Vera Molnar volt az első fecske, egy igazi early bird, akiben a számítógépes művészek okkal tisztelik a nagy előfutárjukat.
A gyűjteményépítés folyamata

A nemzeti képzőművészeti örökség védelme és a művészeti mecenatúra fontos a Magyar Nemzeti Bank számára, ennek a tevékenységnek a része egy olyan kortárs gyűjtemény létrehozása, amely megakadályozza a legnevesebb magyar alkotók életművének szétszóródását. Az MNB-Ingatlan Kft. számára vásárlásra felterjesztett műtárgyak listáját Dr. Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója; Dr. Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja, a Műcsarnok egykori igazgatója, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és Dr. Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke állítja össze.

A Szakértői Bizottság tagjai arra kaptak felkérést a, hogy a hazai kortárs galériák képviselőivel egyeztetve tegyenek javaslatot, mely művészektől milyen műtárgyakat érdemes vásárolni. Javaslataikat értékmegjelöléssel, szakanyaggal alátámasztva terjesztik a Műalkotás Beszerzési Bizottság elé, amely a kiszemelt művekről további szakértői véleményeket is beszerez.
 

Kapcsolódó írásaink