Kultúra

A Ludwig 2020-ban az Év múzeuma

A budapesti Ludwig Múzeum lett az Év múzeuma, a tisztán kortárs profilú intézmény először nyerte el az elismerést. Fabényi Júlia művészettörténész, a legfontosabb magyar kortárs művészeti kiállítóhely igazgatója nyilatkozott a koronavírus-járvány hatásáról és az intézményi műtárgyvásárlásokról, hiszen tagja a Magyar Nemzeti Bank cégének döntéseit előkészítő szakértői bizottságnak is.

A Ludwig 2020-ban az Év múzeuma
Fabényi Júlia művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója
Fotó: MH

Hogyan hatott a Ludwig Múzeum működésére a koronavírus-járvány?

Muszáj kimondani, hogy hatalmas pénzügyi veszteséget okozott, de nem vesztettük el a közönségünket, mert amint újra kinyitottunk, a látogatók is jöttek. Nem könnyű időszak ez nekünk, ezért is vagyok büszke a Pulszky Társaságtól kapott „Év múzeuma” címre, amit az összetett feladataink teljesítéséért kaptunk, azaz a kortárs művészet kutatásáért, a múzeumi tartalmak és ismeretek átadásáért, a látogatók kiszolgálásáért, a múzeumi szolgáltatások fejlesztéséért. A nemzetközi múzeumi világban is megbecsülnek minket, 184 kölcsönzésünk volt tavaly, ami azt jelenti, hogy jól prezentáljunk a magyar kortárs művészeket.


Sikerült az éves kiállítási tervet tartani?

A karantén előtti időszakban két futurista kiállítást tartottunk, az egyik a „The Dead Web - The end” azzal foglalkozott, mi lenne, ha megszűnne az internet. A másik a tavalyi Velencei Biennálé magyar pavilonjának anyaga, Waliczky Tamás Képzelt kamerái. Ezt meghosszabbítottuk a karantén idején, és ami elmaradt, az a „Lassú élet. Radikális hétköznapok” című nemzetközi csoportos kiállítás. Ez egyfajta állásfoglalás és közvetlen reakció lett volna napjaink égető globális kérdéseire, a klímakatasztrófára, a fennálló társadalmi-gazdasági rendszerek problémáira. Ezt jövőre mindenképp megcsináljuk, most Koblenzbe ment az anyag az ottani Ludwig Múzeumhoz, és jövő nyáron lesz nálunk. Fontosnak tartom, hogy ne maradjon el, annyira élesen rámutat napjaink égető problémáira. A kiállítás tervezett idejében a kollégák rendszeresen posztoltak a honlapunkon a témához kapcsolódó tartalmakat, de azért ez mégsem ugyanaz, mintha meg is valósult volna a projekt. A Deutsche Telekom gyűjteményét bemutató, még látogatható kiállításunk, szintén csúszott, nagyon örülök, hogy még befért idén, mert egy fantasztikus anyag.


Ha már vállalati gyűjtés: ön egyike az MNB-Ingatlan Kft. által felkért háromtagú Szakértői Bizottságnak. Mire kérték fel, és hogyan dolgoznak Keserü Katalin művészettörténésszel, aki az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa, az MMA rendes tagja és Spengler Katalin műgyűjtő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnökével együtt?

Nagy megtiszteltetés ez a munka. Gyűjteményépítésre, műtárgyak beszerzésére kell javaslatokat tennünk. Olyan alkotásokra, amelyek korszerűek és jelentős művészeti értéket képviselnek. Spengler Katalin gyűjtőfókuszú szemléletet hoz a munkába, Keserü Katalin elméleti szakember, én pedig a múzeumi látásmódot képviselem.


Mire törekedtek a kollekció kialakítására tett javaslataikban?

A legfőbb szempont az volt, hogy kvalitásos művészetet ajánljunk. Úgy veszem észre, hogy eltolódott az anyag a neoavantgárd újraértékelése irányába, az ipartervesek felé. Igyekszünk ugyanakkor a fiatalabb generációkból is meríteni, mert ezt ugyanolyan fontosnak tartjuk.


Van olyan mű, amit szívesen megvett volna a Ludwig Múzeum számára, de nem volt rá kerete, viszont most, ezzel a lehetőséggel mégis bekerül egy kiemelt gyűjteménybe?

Folyamatosan ezt érzem. Egy sor olyan alkotó és festmény került rá a listára, akit és amit a Ludwigban is szívesen látnék, és örülök, hogy bekerül ebbe a kollekcióba. Nemcsak azért, mert ez egy rangos gyűjtemény lesz, hanem mert így Magyarországon marad az adott kép. A fiataloknak (Nemes Márton, Szinyova Gergő, Csató József) sokat lendít a pályáján egy ilyen eladás, és ha mi nem tudunk most vásárolni tőlük, nagyszerű, hogy a jegybank cége megteszi ezt. Azt is nagyon fontosnak tartanám, hogy a neoavantgárd második generációjának kiemelkedő alkotói is bekerüljenek a kollekcióba. Főként azoktól lenne érdemes vásárolni (Tolvaly Ernő, Károlyi Zsigmond, Somody Péter), akiknek nincs múzeumi reprezentációjuk, mert így meg tudnánk akadályozni, hogy szétessenek az életművek.


Ön Németországban élt és dolgozott évekig, ahol nagy hagyománya van a hasonló gyűjteményeknek, jól ismeri a Deutsche Bank kollekciójának felépítését. Lát átemelendő tapasztalatot, amit érdemes figyelembe venni?

Németországban a banki gyűjtemények nemzetközi kitekintéssel válogatnak, de azért előtérben vannak ott is a hazai művészek. Aki a Deutsche Bank gyűjteményébe bekerült, azt onnantól múzeumi kvalitásúnak tekintették. Szerintem ez nálunk is így van, a bekerülő munkák stabil értéknek számítanak. A teljes hazai művészeti szcénát segíti, hogy az MNB cége méltó árakon vásárol. A szakemberek azt mondják, ez segíti a magyar művészeknek a nemzetközi piacon való beágyazódását.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom